Tudod, mi a közös a lámában és az emberben?

Olvasási idő kb. 3 perc

Hosszú szempillák, önelégült arckifejezés, hangoskodás, köpködés, nyelvöltögetés – ennél azért jóval többet tudnak a tevék púp nélküli hippi kuzinjai. A természet csodái mai részében a lámákról és rokonaikról olvashatsz érdekességeket.

Az újvilági tevefélék családjának legnagyobb termetű képviselője, a láma Dél-Amerika bozótos-füves területein érzi otthon magát, különösen az Andokban, ahol mindig is a legfontosabb teherhordó alkalmatosságnak számított.

A láma az egyetlen őshonos állat a nyugati féltekén, melyet teherhordás céljából háziasítottak. Teherhordásra rendszerint csak a hímeket használják, a nőstényeket továbbtenyésztés, illetve gyapjútermelés céljából tartják.

A lámák alapvetően jó természetű, barátságos lények, simán beilleszkednek például egy kecske- vagy juhnyájba, és hősiesen védelmezik azt a rájuk leselkedő ragadozókkal szemben. Emellett igen intelligensek, akár 1-5 ismétléssel képesek elsajátítani új dolgokat, és gazdájuktól kapott szeretetért, gondoskodásért ugyanolyan hálásak tudnak lenni, mint a kutyák. És az tudtad, hogy terápiás állatként is alkalmazzák a lámákat?

Na jó, a legtöbb teveféléhez hasonlóan a lámák is tudnak csökönyösek lenni, de ezt többnyire nem oktalanul teszik: például ha a terhüket már túl nehéznek érzik, hirtelen megállnak vagy ott helyben lefekszenek. Néha úgy mutatják ki nemtetszésüket, hogy gyomrukból bűzös folyadékot öklendeznek fel, amit aztán elképesztő pontossággal egyenesen gondozójuk arcába köpnek. Ami pedig a vokális repertoárjukat illeti, a zümmögés, a sipákolás, a nyüszítés, a nyerítés, a krákogás, a röfögés, a károgás, a csattogás, a mekegés csak néhány azon hangok tárháza közül, amelyekkel különféle helyzetekben megnyilvánulnak: 

A szűk rokonság

Dél-Amerikában a lámák négy változatával találkozhatunk. A láma és az alpaka háziállatok, a vikunya és a guanakó viszont a szabad természetben, vadon élnek. A láma és az alpaka a guanakó leszármazottjai, bár elképzelhető, hogy az alpaka a vikunyától származik. Ezek a legfőbb különbségek a négy faj között: 

  • Láma (Lama glama): nagy szemek, hosszú szempillák és hegyes fülek jellemzik, hosszú szálú, tömött gyapja van, amely a fején, a nyakán és a lábain rövidebbre nő. 
  • Alpaka (Vicugna pacos): hosszú, tömött bundájával remekül alkalmazkodott a hegyvidéki életmód követelményeihez: finom szálú gyapja értékesebb, mint a lámáé. 
  • Guanakó (Lama guanicoe): kecses állat, a nyaka hosszú, a szőre bolyhos és vörösesbarna. Ő a legelterjedtebb vadon élő teveféle. 
  • Vikunya (Vicugna vicugna): kisebb és kecsesebb, mint a láma, a feje rövidebb, a fülei hosszabbak, a vállától a szügyéig fehér színű, hosszú sörény díszíti. 

A lámák is lehetnek cukorbetegek 

A többi teveféléhez hasonlóan a láma is összetett gyomorral rendelkező kérődző: táplálékát visszaöklendezi és másodszor is jól megrágja, így a szívós, rostos növényekben rejlő tápanyagok nagyobb hányadát képes hasznosítani. Ami az étrendjét illeti, igen egyszerű, szegényes tápértékű koszton is megél. Főként füveket és egyéb lágyszárú növényeket fogyaszt, de szívesen legeli a bokrokat, a zuzmót és más magashegyi növényeket is.

És mivel elegendő számára az a folyadékmennyiség, amit a tápláléknövények tartalmaznak, több napig is elviseli a vízhiányt. Annak ellenére, hogy az emésztőrendszerük felépítése jelentősen eltér a miénktől, a tevefélék, így a lámák és alpakák is lehetnek inzulinrezisztensek, a metabolizmusuk ugyanis nagyon is hasonlít az emberére. Az Oklahoma Állami Egyetem Állatorvosi Főiskolájának kutatói azt vizsgálták, hogy a lámák és alpakák szervezetében működő inkretinek (a metabolikus hormonok csoportja, amelyek étkezés után szabadulnak fel és stimulálják a vércukorszint csökkenését) miként befolyásolják az állatok anyagcseréjét. Mint kiderült, a lámáknál és az alpakáknál gyakori inzulinrezisztencia az inkretintermelődés csökkenésére vezethető vissza. Mindazonáltal az inzulinrezisztens lámáknál nem alakulnak ki olyan életminőséget rontó panaszok, mint a cukorbeteg embereknél – feltehetően eltérő felépítésű emésztőrendszerüknek és egyszerű étrendjüknek köszönhetően.

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.