Tudod, mi a közös a lámában és az emberben?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hosszú szempillák, önelégült arckifejezés, hangoskodás, köpködés, nyelvöltögetés – ennél azért jóval többet tudnak a tevék púp nélküli hippi kuzinjai. A természet csodái mai részében a lámákról és rokonaikról olvashatsz érdekességeket.

Az újvilági tevefélék családjának legnagyobb termetű képviselője, a láma Dél-Amerika bozótos-füves területein érzi otthon magát, különösen az Andokban, ahol mindig is a legfontosabb teherhordó alkalmatosságnak számított.

A láma az egyetlen őshonos állat a nyugati féltekén, melyet teherhordás céljából háziasítottak. Teherhordásra rendszerint csak a hímeket használják, a nőstényeket továbbtenyésztés, illetve gyapjútermelés céljából tartják.

A lámák alapvetően jó természetű, barátságos lények, simán beilleszkednek például egy kecske- vagy juhnyájba, és hősiesen védelmezik azt a rájuk leselkedő ragadozókkal szemben. Emellett igen intelligensek, akár 1-5 ismétléssel képesek elsajátítani új dolgokat, és gazdájuktól kapott szeretetért, gondoskodásért ugyanolyan hálásak tudnak lenni, mint a kutyák. És az tudtad, hogy terápiás állatként is alkalmazzák a lámákat?

Na jó, a legtöbb teveféléhez hasonlóan a lámák is tudnak csökönyösek lenni, de ezt többnyire nem oktalanul teszik: például ha a terhüket már túl nehéznek érzik, hirtelen megállnak vagy ott helyben lefekszenek. Néha úgy mutatják ki nemtetszésüket, hogy gyomrukból bűzös folyadékot öklendeznek fel, amit aztán elképesztő pontossággal egyenesen gondozójuk arcába köpnek. Ami pedig a vokális repertoárjukat illeti, a zümmögés, a sipákolás, a nyüszítés, a nyerítés, a krákogás, a röfögés, a károgás, a csattogás, a mekegés csak néhány azon hangok tárháza közül, amelyekkel különféle helyzetekben megnyilvánulnak: 

A szűk rokonság

Dél-Amerikában a lámák négy változatával találkozhatunk. A láma és az alpaka háziállatok, a vikunya és a guanakó viszont a szabad természetben, vadon élnek. A láma és az alpaka a guanakó leszármazottjai, bár elképzelhető, hogy az alpaka a vikunyától származik. Ezek a legfőbb különbségek a négy faj között: 

  • Láma (Lama glama): nagy szemek, hosszú szempillák és hegyes fülek jellemzik, hosszú szálú, tömött gyapja van, amely a fején, a nyakán és a lábain rövidebbre nő. 
  • Alpaka (Vicugna pacos): hosszú, tömött bundájával remekül alkalmazkodott a hegyvidéki életmód követelményeihez: finom szálú gyapja értékesebb, mint a lámáé. 
  • Guanakó (Lama guanicoe): kecses állat, a nyaka hosszú, a szőre bolyhos és vörösesbarna. Ő a legelterjedtebb vadon élő teveféle. 
  • Vikunya (Vicugna vicugna): kisebb és kecsesebb, mint a láma, a feje rövidebb, a fülei hosszabbak, a vállától a szügyéig fehér színű, hosszú sörény díszíti. 

A lámák is lehetnek cukorbetegek 

A többi teveféléhez hasonlóan a láma is összetett gyomorral rendelkező kérődző: táplálékát visszaöklendezi és másodszor is jól megrágja, így a szívós, rostos növényekben rejlő tápanyagok nagyobb hányadát képes hasznosítani. Ami az étrendjét illeti, igen egyszerű, szegényes tápértékű koszton is megél. Főként füveket és egyéb lágyszárú növényeket fogyaszt, de szívesen legeli a bokrokat, a zuzmót és más magashegyi növényeket is.

És mivel elegendő számára az a folyadékmennyiség, amit a tápláléknövények tartalmaznak, több napig is elviseli a vízhiányt. Annak ellenére, hogy az emésztőrendszerük felépítése jelentősen eltér a miénktől, a tevefélék, így a lámák és alpakák is lehetnek inzulinrezisztensek, a metabolizmusuk ugyanis nagyon is hasonlít az emberére. Az Oklahoma Állami Egyetem Állatorvosi Főiskolájának kutatói azt vizsgálták, hogy a lámák és alpakák szervezetében működő inkretinek (a metabolikus hormonok csoportja, amelyek étkezés után szabadulnak fel és stimulálják a vércukorszint csökkenését) miként befolyásolják az állatok anyagcseréjét. Mint kiderült, a lámáknál és az alpakáknál gyakori inzulinrezisztencia az inkretintermelődés csökkenésére vezethető vissza. Mindazonáltal az inzulinrezisztens lámáknál nem alakulnak ki olyan életminőséget rontó panaszok, mint a cukorbeteg embereknél – feltehetően eltérő felépítésű emésztőrendszerüknek és egyszerű étrendjüknek köszönhetően.

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el sorozatunk előző részét is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.

Életem

A magyar kertek elfeledett virága az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő: olaja kincset ér

A nagymamáink udvaráról jól ismert orvosi kamillára – vagy ahogy hivatalosan nevezik: az orvosi székfűre – hajlamosak vagyunk puszta házi teaként tekinteni, pedig az alföldi szikeseken termő, 2015 óta Hungarikumnak számító növény illóolaja a világ egyik legerősebb természetes gyulladáscsökkentője. A belőle kinyert mélykék folyadékért valósággal rajong a nemzetközi kozmetikai ipar, olyannyira, hogy még a világhírű brit natúrkozmetikai óriás is magyar termelőtől vásárolja ezt a prémium alapanyagot.

Testem

Veszélyes vegyszerek a kozmetikumokban: ezek az anyagok a hormonjaidat is megzavarhatják

Világszerte drasztikusan esik a spermaszám, nő a meddő párok aránya, és a kutatók szerint a háttérben már nemcsak az életmódunk, hanem egy csendes, globális ökológiai válság áll. A mindennapi használati tárgyainkból, műanyag csomagolásokból és a kozmetikumokból kioldódó szintetikus vegyszerek közvetlenül támadják és zavarják meg a hormonrendszerünket. Az úgynevezett „örök vegyi anyagok” (PFAS) és műanyag-lágyítók ráadásul alattomos koktélhatást alkotnak a szervezetünkben, és a magzati korban elszenvedett károsodások sokszor csak évtizedekkel később válnak láthatóvá.