Honnan ered a „kutyaharapást szőrével” bölcsesség, és mi köze a homeopátiához?

Olvasási idő kb. 2 perc

És vajon ugyanazt jelenti-e a szólás, mint eredetileg? A mai Szófejtőben egészen az ókorig megyünk vissza.

Ha már nemrég megfejtettük a macskajaj szó rejtélyét, nézzük meg azt is, miért mondogatják a másnapossággal küzdőknek, hogy „kutyaharapást szőrével”.

Ami a bajt, keserűséget okozta, az is fogja elmulasztani – erre a bölcsességre utal a kutyaharapást szőrével/szőrivel szólásunk, amely a teljesebb Kutyaharapást szőrivel kell gyógyítani formából rövidült. A kifejezést, mely egyébként a németben és az angolban is igen elterjedt (Hundshaare auflegen = kutyaszőrt rátenni, take a hair of the dog that bit you = annak a kutyának a szőrét venni, amelyik megharapott), már az ókorban is előszeretettel használták, és akkor még szó szerint azt értették alatta, hogy a kutyaharapást kutyaszőrrel érdemes kezelni. 

„A szólás valóban a népi gyógyászat egyik eljárásmódjából ered: régen úgy gondolták, hogy a veszett kutya harapása ellen a legjobb gyógymód, ha a sebre kutyaszőrt teszünk, mégpedig lehetőleg ugyanazét a kutyáét, amelyik harapott. Voltaképpen a homeopatikus gyógyászat alapelvével van itt dolgunk: hasonlót a hasonlóval kell gyógyítani” – magyarázza Forgács Tamás „Állati” szólások és közmondások című könyvében. Már a híres római természettudós, Caius Plinius Secundus is említi egy írásában a gyógymódot, mely még a múlt században is bevett szokás volt. 

Mára némiképp átalakult a szólás jelentése, leggyakrabban abban az értelemben használják, hogy ’a másnaposságot újabb alkoholfogyasztással gyógyítani’. Az új keletű jelentés alapja a mértéktelen alkoholfogyasztás következményeinek a veszett kutya harapásához való hasonlítása, mely párhuzam már egy 16. századi spanyol író, Melchor de Santa Cruz egyik tréfás elbeszélésében is megtalálható. Ebben arról olvashatunk, hogy egy toledói írnok meglátogat egy beteget, aki nagyivó hírében áll. Amikor megkérdezi tőle, mit tesz a gyógyulás érdekében, a páciens azt válaszolja, hogy szőlőlevélből egy tapaszt tettek rá, mire az írnok: „Helyesen cselekedtek, mert ez annak a kutyának a szőre, mely önt megharapta.” 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.