Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Kolumbusz Kristóf azért indult el kockázatos hajóútjára Indiába (és jutott el végül az amerikai kontinensre), hogy bebizonyítsa, a Föld gömbölyű, megcáfolva a korabeli elképzeléseket. A történetet ma is sokan tényként kezelik, pedig semmi valóságalapja nincs – a középkorban senki sem hitte, hogy a Föld lapos, és Kolumbusz is teljesen más céllal indult útnak.
Égitestünk gömbölyű mivoltát az ókori görögök fogalmazták meg először. Az ötletet Püthagorasz vetette fel, majd Arisztotelész saját megfigyelései alapján bizonyítékokkal egészítette ki az elméletet, Kr. e. 240 környékén pedig Erasztotenész kiszámította a bolygó kerületét, egyébként meglepő pontossággal. A Krisztussal egy időben élt Sztrabón még azt is feltételezte – Kolumbusz előtt másfél évezreddel –, hogy az Ibériai-félszigetről nyugat felé hajózva eljuthatunk Indiába.
Ezek a tudományos eredmények az egész ókori világban ismertek voltak, és a tudósok többsége elfogadta őket. A helyzet a középkorban sem változott: a korabeli tudósok, egyházi gondolkodók pontosan tisztában voltak a Föld gömbölyű mivoltával, és elődeik munkásságát folytatva jelentős megfigyeléseket, számításokat végeztek. A 7. században élt Sevillai Szent Izidor például 80 ezer sztadionra becsülte az Egyenlítő hosszát, ami meglepően közel van a valódi hosszhoz. A tengerészek sem gondolták, hogy a Föld lapos lenne (azt pláne nem, hogy sárkányok élnek a „lap” peremén túl és felfalják a bolygó széléről lezuhanó hajókat), hiszen megfigyelték, hogy a távolodó hajóknak először a törzsük tűnik el, azután a vitorláik, ez pedig a Föld görbülete miatt történik így.
A mítosz, miszerint Kolumbusz előtt azt gondolták, a Föld lapos, egyrészt a korabeli térképek félreértelmezése folytán terjedt el – a középkorban rajzolt tengerészeti térképek valóban „kilapították” a világot, de nem azért, mert készítőik azt hitték volna, hogy tényleg síkszerű. A térképek célja nem az volt, hogy a bolygó alakját jelenítsék meg, hanem az, hogy rögzítsék a tájakat, országokat, népeket, amelyek mellett a hajók elhaladtak, emellett a szimbolizmust fontosabbnak tartották, mint a valószerűséget. Sok korabeli térképen a művészi hatás vagy épp a közönség meseigényének kielégítése miatt szerepelnek például félelmetes tengeri szörnyek és a mélyben leselkedő sárkányok, vagy áll a világ egy hatalmas teknősbéka hátán.
Másrészt a 19. században kezdett terjedni az a téves információ, miszerint a középkori egyház eltitkolta az ókori tudósok felfedezéseit, és a hívek előtt úgy állította be, mintha a Föld lapos lenne. Ennek fő oka a Charles Darwin evolúcióelmélete körül kialakult vita volt: Darwin hívei azzal a váddal próbálták hitelteleníteni az elméletet tagadó egyházat, miszerint a kereszténység annak idején a Föld gömbölyded mivoltát is szándékosan tagadta, megvezetve az embereket. Washington Irving történész 1828-ban megjelent, fiktív részletekben dúskáló Kolumbusz-monográfiája kapcsán terjedt el a legenda, miszerint a híres tengerész vitába szállt az egyházi dogmával és azért indult el Indiába, hogy bizonyítsa: a Föld igenis gömbölyű.
Valójában a bizonyítandó kérdés nem az volt, hogy a világ milyen alakú, hanem hogy mennyi ideig tart áthajózni rajta: Ptolemaiosz úgy gondolta, az eurázsiai kontinens nagyjából 180 hosszúsági fokon keresztül nyúlik el, míg a középkori tudósok 220 fokra becsülték ugyanezt. Kolumbusz még ezt is kevésnek tartotta, és amellett érvelt, hogy az összefüggő földterület jóval hosszabb, ezért a nyugat felé vezető tengeri út sokkal rövidebb, mint gondolnák. Legénysége nem azért lázadozott, mert azt hitte, eljutnak a világ szélére, majd onnan lepottyannak a semmibe, hanem attól féltek, hogy az út mégis hosszabb lesz, ezért nem marad elegendő élelem és víz, mire odaérnének Indiába. A vitában – mint ma már tudjuk – Kolumbusznak nem volt igaza: a kérdéses földterület még Ptolemaiosz számításainál is rövidebb.
Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána. Legutóbb Einstein állítólagos iskolai bukásáról rántottuk le a leplet.
