Az atombomba kifejlesztésén is dolgozott a kínai Madame Curie

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem vitás, hogy az otthoni nevelés, a szülők érdeklődése, gondolkodásmódja milyen nagy mértékben meghatározza a gyerekek fejlődési irányát. A kínai Chien-Shiung Wu szülei nemcsak értelmiségiek voltak, de hittek is abban, hogy mindkét nem számára egyenlő mértékben kell biztosítani a tanulás lehetőségét. Ez lett az alapja annak, hogy a kínai kislányból díjnyertes tudós legyen, aki részt vett a Manhattan-projektben, az atombomba kifejlesztését célzó kutatásban.

Tudósként Wu kimagasló eredményeket ért el a nukleáris és részecskefizika terén, de az orvosi kutatásokat is végzett, hogy feltárja a sarlósejtes megbetegedések okait. Munkásságát ugyan többször is elismerték élete során, ám a Nobel-díjat sosem kapta meg.

Már kislányként is érdekelte a tudomány

Wu 1912. május 12-én született egy Sanghaj melletti kisvárosban, Kínában. Az édesanyja tanár, az édesapja mérnök volt, aki iskolát is alapított annak érdekében, hogy a lányok, köztük a sajátja is, tanulhasson.

A kínai tudóst többek között Madame Curie is inspirálta
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Szüleinek, főként apjának köszönhetően számos terület érdekelte: szerette az irodalmat, a kínai klasszikusokat, de nyugati irodalmat is olvasott, és szívesen hallgatta az akkoriban feltalált rádiót is. Amíg nem sajátította el az olvasást, addig apja mesék helyett tudományos értekezésekből olvasott fel neki egy-egy bekezdést. Mindez megtette a hatását, 1934-ben osztályelsőként diplomázott Nankingban, és egyetemi mentora, dr. Jing-Wei Gu arra bátorította, hogy tanulmányait az Egyesült Államokban folytassa. Így került Chien-Shiung Wu Kaliforniába, a Berkeley-re, ahol többek között olyan fizikusoktól tanult, mint  J. Robert Oppenheimer.

Idézőjel ikon

Doktori címét 1940-ben szerezte meg.

Ő volt az első nő, akit felvettek a fizika tanszékre 

Tudományos karrierje akkor ívelt felfelé különösen, amikor a nyugati parton egyre erősödött az ázsiaiak elleni gyűlölet Japán Pearl Harbor elleni támadása miatt, ezért férjével a keleti  partra költöztek, ekkor kezdett Wu a Princeton Egyetemen tanítani, ahol ő volt az első nő, akit felvettek a fizika tanszékre.

A kínai tudós munkáját Nobel-díjjal sosem ismerték el
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

1944-ben került át a Columbia Egyetemre, ahol kutatómunkatárs lett az atombomba fejlesztését célzó Manhattan-projektben.

Wu segítségével sikerült meghatározni az urán gázdiffúzióval történő szétválasztásának folyamatát, ez pedig elengedhetetlen volt a nagy mennyiségű urán előállításához. 

Sosem kapott Nobel-díjat

A tudós munkáját élete során többször is elismerték: ő volt az első nő, aki az Amerikai Fizikai Társaság elnöke lett, akinek a Princeton Egyetem tiszteletbeli doktori címet adományozott, és megkapta a fizikai Wolf-díjat is,

Idézőjel ikon

a Kínai Tudományos Akadémia pedig 1990-ben tisztelete jeléül aszteroidát nevezett el róla (2752 Wu Chien-Shiung).

Wu a nyugdíjba vonulása után egy dolognak élt, ez pedig az volt, hogy inspirálja a lányokat, a fiatal nőket mind az Egyesült Államokban, mind Kínában, hogy a tudományos pályát válasszák, ám sosem titkolta, hogy nőként milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a munka területén. 

A kiváló tudós 1997. február 16-án hunyt el New Yorkban, hamvait pedig az édesapja által alapított iskola udvarán helyezték örök nyugalomra. 

Ha arra is kíváncsi vagy, ki volt a világ első női régésze, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?