Az atombomba kifejlesztésén is dolgozott a kínai Madame Curie

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem vitás, hogy az otthoni nevelés, a szülők érdeklődése, gondolkodásmódja milyen nagy mértékben meghatározza a gyerekek fejlődési irányát. A kínai Chien-Shiung Wu szülei nemcsak értelmiségiek voltak, de hittek is abban, hogy mindkét nem számára egyenlő mértékben kell biztosítani a tanulás lehetőségét. Ez lett az alapja annak, hogy a kínai kislányból díjnyertes tudós legyen, aki részt vett a Manhattan-projektben, az atombomba kifejlesztését célzó kutatásban.

Tudósként Wu kimagasló eredményeket ért el a nukleáris és részecskefizika terén, de az orvosi kutatásokat is végzett, hogy feltárja a sarlósejtes megbetegedések okait. Munkásságát ugyan többször is elismerték élete során, ám a Nobel-díjat sosem kapta meg.

Már kislányként is érdekelte a tudomány

Wu 1912. május 12-én született egy Sanghaj melletti kisvárosban, Kínában. Az édesanyja tanár, az édesapja mérnök volt, aki iskolát is alapított annak érdekében, hogy a lányok, köztük a sajátja is, tanulhasson.

A kínai tudóst többek között Madame Curie is inspirálta
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Szüleinek, főként apjának köszönhetően számos terület érdekelte: szerette az irodalmat, a kínai klasszikusokat, de nyugati irodalmat is olvasott, és szívesen hallgatta az akkoriban feltalált rádiót is. Amíg nem sajátította el az olvasást, addig apja mesék helyett tudományos értekezésekből olvasott fel neki egy-egy bekezdést. Mindez megtette a hatását, 1934-ben osztályelsőként diplomázott Nankingban, és egyetemi mentora, dr. Jing-Wei Gu arra bátorította, hogy tanulmányait az Egyesült Államokban folytassa. Így került Chien-Shiung Wu Kaliforniába, a Berkeley-re, ahol többek között olyan fizikusoktól tanult, mint  J. Robert Oppenheimer.

Idézőjel ikon

Doktori címét 1940-ben szerezte meg.

Ő volt az első nő, akit felvettek a fizika tanszékre 

Tudományos karrierje akkor ívelt felfelé különösen, amikor a nyugati parton egyre erősödött az ázsiaiak elleni gyűlölet Japán Pearl Harbor elleni támadása miatt, ezért férjével a keleti  partra költöztek, ekkor kezdett Wu a Princeton Egyetemen tanítani, ahol ő volt az első nő, akit felvettek a fizika tanszékre.

A kínai tudós munkáját Nobel-díjjal sosem ismerték el
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

1944-ben került át a Columbia Egyetemre, ahol kutatómunkatárs lett az atombomba fejlesztését célzó Manhattan-projektben.

Wu segítségével sikerült meghatározni az urán gázdiffúzióval történő szétválasztásának folyamatát, ez pedig elengedhetetlen volt a nagy mennyiségű urán előállításához. 

Sosem kapott Nobel-díjat

A tudós munkáját élete során többször is elismerték: ő volt az első nő, aki az Amerikai Fizikai Társaság elnöke lett, akinek a Princeton Egyetem tiszteletbeli doktori címet adományozott, és megkapta a fizikai Wolf-díjat is,

Idézőjel ikon

a Kínai Tudományos Akadémia pedig 1990-ben tisztelete jeléül aszteroidát nevezett el róla (2752 Wu Chien-Shiung).

Wu a nyugdíjba vonulása után egy dolognak élt, ez pedig az volt, hogy inspirálja a lányokat, a fiatal nőket mind az Egyesült Államokban, mind Kínában, hogy a tudományos pályát válasszák, ám sosem titkolta, hogy nőként milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a munka területén. 

A kiváló tudós 1997. február 16-án hunyt el New Yorkban, hamvait pedig az édesapja által alapított iskola udvarán helyezték örök nyugalomra. 

Ha arra is kíváncsi vagy, ki volt a világ első női régésze, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.