Egyetlen lövés néha egy egész világot megváltoztat. Egyetlen lezárt aktacsomó pedig évtizedeken át elzárhatja az igazságot. Most azonban a Kennedy-akták végre napvilágra kerülnek, fényt derítve az elnök halálára.
A texasi napsütés arany fénybe vonta az elnöki limuzint. Dallas utcáin ünneplő tömeg hullámzott, amerre a konvoj elhaladt. A pillanat tele volt jókedvvel és vidámsággal. Aztán hirtelen minden megváltozott. A madarak ijedten rebbentek fel a Dealey Plaza felett, a járműben pedig egy másodpercre megfagyott az idő. Senki sem látta pontosan, hogy mi történt, de John Fitzgerald Kennedy előrebukott, és a First Lady rémülten kapott felé. A kíséret tagjai a protokoll szerint cselekedtek: a biztonságiak felpattantak az autóra, a sofőr gázt adott, és őrült vágtába kezdett a legközelebbi kórház felé, hogy megelőzhessék az elnök halálát.
Kennedy elnök halálát 20 perccel a merénylet után jelentették be
1963. november 22-én a Parkland Memorial Kórház orvosai erejüket megfeszítve küzdöttek, hogy visszahozzák az elnököt az életbe, de a sápadt, élettelen test nem reagált. Délután 1 órakor végül kimondták a szavakat, amelyek egy egész nemzetet térdre kényszerítettek: John Fitzgerald Kennedy halott.
A hír sokként érte Amerikát és a világot. Az igazságot mindenki tudni akarta, de a válaszok helyett kérdések garmadája merült fel. Vajon egy magányos merénylő keze munkája volt? Vagy egy sokkal mélyebb, sötétebb összeesküvés bontakozott ki azon a végzetes novemberi napon? Azonnal megindultak a találgatások. A Warren Bizottság végül alig egy év elteltével, 1964. szeptember 24-én lezártnak nyilvánította az ügyet: a jelentésük szerint Lee Harvey Oswald egyedül cselekedett.
De a közvélemény nem volt erről meggyőződve. A CIA, az FBI és a katonaság esetleges szerepe, a szovjet KGB vagy a kubai titkosszolgálat árnyéka, a maffia bosszúja, politikai belharcok – számtalan elmélet látott napvilágot. A titkos akták évtizedeken át elzárva maradtak, olajként táplálva a spekulációk tüzét.
Több mint hat évtized telt el azóta. És most, az újra megválasztott Donald Trump amerikai elnök egyik első intézkedéseként feloldotta a titkosítás alól a Kennedy-aktákat.
Ez egy nagy lépés. Sokan várnak erre már régóta, évek, évtizedek óta
– mutatott rá Trump az Ovális Irodában tartott aláírási ceremónián az esemény jelentőségére. Az elnök jelezte, hogy a rendeletet aláíró tollat ifjabb Robert F. Kennedynek szánja, akire az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériumának vezetését akarta rábízni. (A politikus később visszalépett, újabb találgatásoknak szolgáltatva táptalajt.)
A nyilvánosságra hozatal régóta napirenden volt
Az 1992-es JFK Records Act előírta, hogy a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos minden dokumentumot 2017-ig nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha az nemzetbiztonsági érdekeket sért. Trump már első hivatali ideje alatt, 2017-ben ígéretet tett erre, a hírszerző ügynökségek kérésére azonban több száz dokumentum titkosítását meghosszabbították. Ezek a dokumentumok azóta is rejtve maradtak a nyilvánosság elől. A mostani rendelet értelmében az igazságügyi miniszternek és a nemzeti hírszerzés igazgatójának márciusig tervet kell kidolgoznia az esettel kapcsolatos összes dokumentum teljes nyilvánosságra hozatalára.
A titkosítás fenntartásának fő indoka mindeddig az Egyesült Államok biztonságának védelme volt. A titkosszolgálatok attól tartottak, hogy bizonyos információk nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti a forrásaikat, módszereiket vagy a nemzetközi kapcsolatokat. A most nyilvánosságra hozandó dokumentumok között szerepelhetnek a CIA és az FBI belső jelentései, kihallgatási jegyzőkönyvek, valamint olyan információk, amelyek eddig nem kerültek a nyilvánosság elé. Bár sokan remélik, hogy ezek az iratok végre fényt derítenek a merényletek körülményeire, a történészek és szakértők többsége szerint valószínűtlen, hogy alapvetően új információk látnának napvilágot.
A döntés fogadtatása ellentmondásos
A döntés vegyes fogadtatásban részesült. Míg sokan a történelmi igazság feltárásának lehetőségeként üdvözölték a dekrétumot, addig mások politikai manőverezésnek tekintik a lépést. Jack Schlossberg, John F. Kennedy unokája például bírálta a döntést, mondván, hogy nagyapját politikai célokra használják fel. Ugyanakkor az ifjabb Robert F. Kennedy kifejezte háláját az elnöknek a dokumentumok nyilvánosságra hozataláért, hangsúlyozva a kormányzati átláthatóság fontosságát.
Az elnöki rendelet nemcsak John F. Kennedy ügyének további vizsgálatát teszi lehetővé, hanem testvére, Robert F. Kennedy, valamint Martin Luther King halálának körülményeit is új megvilágításba helyezheti. Mindkét esetben hivatalosan magányos támadókat neveztek meg felelősként – Sirhan Sirhan és James Earl Ray személyében –, de a közvélemény és egyes kutatók kételkedtek az egyedüli elkövetők narratívájában. Vajon Robert F. Kennedy politikai ambíciói és Martin Luther King polgárjogi harca valóban csak egyéni fanatikusok haragját váltották ki, vagy nagyobb erők mozdultak meg ellenük?
A világ végre választ kaphat ezekre a kérdésekre? Eloszlanak a kételyek, vagy éppen újabb rejtélyek bukkannak a felszínre? Az igazság talán sosem lesz teljes, de az akták nyilvánossága új fejezetet nyithat a 20. század legnagyobb politikai tragédiáinak megértésében.
A 111 éve meggyilkolt Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös elleni merénylet kapcsán is sokféle teória merült fel, és ő sem egyedüli áldozat volt: Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
