Az indiai Delhi Kutub Minár épületegyüttesében álló, több mint 1600 éves vasoszlop évszázadok óta ellenáll az időjárás viszontagságainak. A tudósok szerint ez a rendkívüli tartósság az ősi indiai kovácsmesterek kivételes technikáinak és a vasoszlop egyedi összetételének köszönhető.
Delhiben, a Földünk legmagasabb minaretjét is magába foglaló Kutub Minár épületegyüttesben található vasoszlop a világ egyik legérdekesebb fémműves rejtélye. A 7,21 méter magas, több mint 6 tonnás oszlopot a Gupta-dinasztia idején, valószínűleg Chandragupta II Vikramaditya uralkodása alatt, a 4. század végén vagy az 5. század elején állították fel, eredetileg Udayagiri közelében, majd a 10. században Anangpal Tomar király helyezte át jelenlegi helyére.
Ezért nem fog az oszlopon a rozsda sem
A vasoszlop különlegessége, hogy több mint 1600 év elteltével sem mutat rozsdásodásra utaló jeleket. A kutatók szerint ennek oka a vasoszlop magas foszfortartalma, valamint a kén és mangán hiánya, ami elősegíti egy vékony, védő oxidréteg, az úgynevezett misawite kialakulását a felszínén. Ez a réteg megakadályozza a további korróziót, még az Újdelhire jellemző, időnként párás éghajlat ellenére is.
A vasoszlop emellett kulturális és vallási jelentőséggel is bír. Egyes legendák szerint, ha valaki háttal állva képes átölelni az oszlopot úgy, hogy ujjai összeérnek, kívánsága teljesül. Azonban a túlzott érintkezés elkerülése érdekében az oszlop köré kerítést emeltek. Az Újdelhiben található vasoszlop nemcsak az ősi indiai mesterek kivételes tudásának bizonyítéka, hanem inspirációt is nyújt a modern tudomány és technológia számára a korrózióálló anyagok fejlesztésében.
Ha kíváncsi vagy rá, hogyan élnek India legnagyobb nyomornegyedében, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
