Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A második világháború végén a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák emberek árnyékát hagyták a földön és az épületeken. Vajon miért?
A második világháborúban borzalmas dolog történt Hirosimában és Nagaszakiban. Az amerikaik atombombát dobtak a két városra 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én. Christopher Nolan Oscar-díjas Oppenheimer című életrajzi filmje újra felkeltette az érdeklődést a korszak iránt. Sokan meg akarják ismerni, miként fejlesztették ki az atomfegyvereket, illetve hogy milyen következményei lettek a bevetésüknek. A film azonban J. Robert Oppenheimerről szól, és nem mutatja be a hirosimai és nagaszaki bombázások közvetlen következményeit. Pedig a város utcáin jól láthatóak voltak a szörnyű bizonyítékok. A két japán város járdáin és épületein elszórtan emberek és tárgyak, például kerékpárok fekete árnyékát találták meg a felrobbantott atombombák nyomán. Elképesztő belegondolni, hogy ezek az árnyékok az emberek utolsó pillanatait örökítik meg, mint valamilyen groteszk fénykép.
Mik ezek az árnyékok?
A bombák célba juttatásakor a robbanás során felszabaduló intenzív fény és hő hullámszerűen terjedt szét, az útjába kerülő tárgyak és emberek pedig a fény és az energia elnyelésével árnyékolták a mögöttük lévő tárgyakat, felületeket. A környező fény kifehérítette a betont vagy a követ az „árnyék” körül, vagyis azok a hátborzongató árnyékok valójában azt mutatják, hogy a járda vagy az épület többé-kevésbé hogyan nézett ki a nukleáris robbanás előtt. De mivel a többi felületet világosabb lett, így a szabályos színű terület tűnik árnyéknak.
Mi történik egy atomrobbanáskor?
Az atomrobbanás során felszabaduló intenzív energia a maghasadás eredménye. Hasadás akkor következik be, amikor egy neutron becsapódik egy nehéz atom, például az urán 235-ös vagy a plutónium 239-es izotópjának a magjába. (Az izotópok olyan atomfajták, amelyek atommagjában azonos számú proton, de különböző számú neutron van, így az adott elem izotópjai csak tömegszámukban különböznek.) Az ütközés során az elem atommagja szétszakad, és nagy mennyiségű energia szabadul fel. A kezdeti ütközés láncreakciót indít el, amely addig folytatódik, amíg az összes kiindulási anyag el nem fogy.
Az 1945-ös támadásokban használt atomfegyverek anyaga urán-235 és plutónium-239 volt, ami hatalmas mennyiségű hőt és nagyon rövid hullámú gamma-sugárzást szabadított fel.
Az energia különböző hosszúságú fotonhullámok formájában áramlik, beleértve a hosszú hullámokat, mint a rádióhullámok, és a rövid hullámokat, mint a röntgen- és gamma-sugárzás. A gamma-sugárzás romboló hatással van az emberi testre, mivel áthatolhat a ruházaton és a bőrön, ionizációt, azaz elektronvesztést okozva, amely károsítja a szöveteket és a DNS-t. Az atombombák által kibocsátott gamma-sugárzás hőenergiaként is terjedt, amely elérheti az 5500 Celsius-fokot. Amikor az energia eltalált egy tárgyat, például egy kerékpárt vagy egy embert, az energia elnyelődött, leárnyékolva az útjába kerülő tárgyakat, és az árnyékon kívül fehérítő hatást keltve. Valójában kezdetben valószínűleg még több árnyék volt, de az árnyékok nagy részét a későbbi robbanáshullámok és a hő megsemmisíthette.
Mi történt az árnyékokkal?
A robbanások után nem egészen volt világos a Hirosimában és Nagaszakiban megmaradt árnyékok keletkezésének oka. Sokan azt hitték, hogy az emberek azonnal elporladtak a nukleáris robbanás során, és csak az árnyékuk maradt meg utánuk. A legendát tovább szította, hogy a robbanás utáni hónapokban sok ezer embert nyilvánítottak eltűntnek és feltehetően halottnak. Az igazság azonban, mint láttuk, teljesen másban rejlik.
Az árnyékok közül sok az időjárási körülmények, a szél és a víz okozta erózió miatt elveszett. Számos nukleáris árnyékot viszont szándékosan eltávolítottak, és a Hirosimai Béke Emlékmúzeumban őriztek meg, ahol a mai napig meg lehet őket tekinteni.
„Nagyon fontos szem előtt tartani a nukleáris fegyverek használatának következményeit” – mondta Alex Wellerstein, tudománytörténész, a nukleáris fegyverek történetére specializálódott. „Nagyon könnyű ezeket a fegyvereket az államvezetés eszközeinek tekinteni, nem pedig tömegpusztító fegyvereknek. A nukleáris árnyékok emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy milyen emberi ára van az atomfegyverek használatának.”
Több mint száz éve felrobbant valami a tajgán, de a mai napig nincs egyértelmű magyarázat a rejtélyes esemény kiváltó okára. Olvasd el a cikkünket a részletekért.
