Úgy pontozták őket, mint az állatokat: amerikai gyermekszépségversenyek a 20. század elején

Olvasási idő kb. 9 perc

A vásárokon nemcsak a díjnyertes állatokat, a hatalmasra nőtt zöldségeket vagy a kiváló minőségű árucikkeket csodálták meg az odaérkezők, hanem a közszemlére tett csecsemőket és kisgyerekeket is.

1915 márciusában William Charles Flynn alig múlt hároméves, amikor édesanyja már megtalálta számára a tökéletes párt: az akkor 17 hónapos Alene Calvert Houckot. A jó hírt az újságok is leközölték, annak köszönhetően, hogy mindkét baba többszörös Better Babies-győztes volt: William 14-szer, Alene hatszor nyerte el a legtökéletesebb babának járó trófeát. Az édesanyák abban reménykedtek, hogy „a tökéletes kisfiú és a tökéletes kislány anyai kéz által irányított szerelme eugenikus házassághoz vezethet” – írta egy korabeli amerikai lap, a Spokesman Review.

Eugenika: a tökéletes ember nyomában

A 19. század végén és a 20. század elején Darwin fellépése és az öröklődés kutatása nyomán megnőtt az érdeklődés aziránt, hogyan lehetne egy fejlettebb emberekből álló társadalmat létrehozni. Egyes tudósokban felmerült a kérdés, hogy vajon ugyanazok az elvek, amelyeket a növénynemesítésben és az állattenyésztésben alkalmaznak, az emberekre is vonatkoztathatók-e. Az eugenika hívei az Egyesült Államokban is megjelentek, céljuk a „fajnemesítés” volt. Egyesek a „pozitív eugenikára” összpontosítottak, amely a mintaszülőket jutalmazta a gyermekvállalásért, illetve – mint majd látni fogjuk – a „tökéletes” gyerekeket. De a „negatív eugenikát” támogatók is jelen voltak, ők a „nem tökéletes” párok gyermekvállalását igyekezték korlátozni. Ez Amerikában az önkéntes absztinenciát és sterilizációs programokat jelentette, Európában pedig a fasizmus előretörésével a kényszersterilizálástól a kényszerdeportálásokig és a tömeggyilkosságig gyakorlatilag mindent.

Egy eugenikát népszerűsítő stand a 20. század elején Amerikában
Fotó: Wikimedia Commons

A szándék jó volt

A Better Babies , azaz „jobb babák” versenyének ötlete egy Mary DeGarmo nevű nővér fejéből pattant ki, aki gyermekvédelemmel foglalkozott, és – érthető módon – fontosnak tartotta, hogy egészséges gyerekeket neveljenek, megfelelő higiéniai körülmények között. A 20. század elején az Egyesült Államokban is igen magas volt a csecsemőhalandóság: átlagosan százból egy gyermek halt meg az első születésnapja előtt. DeGarmo egy louisianai orvossal együtt dolgozta ki táblázatát, amelynek segítségével az anyák tájékozódhattak, mennyire sikeresek a gyereknevelésben és a gyermekről való szellemi és fizikai gondoskodásban.

Ki a jobb baba?

Az első Better Babies-versenyt 1908-ban, Louisiana államban rendezték. Az ötlet nagyon gyorsan népszerűvé vált, és hamarosan országszerte versenyeztették a gyerekeket.

A bírák egy 1000 pontos skálán értékelték, ki a „jobb baba”: 700 pontot lehetett kapni a fizikai megjelenésért, 200 pontot a mentális állapotért és 100 pontot a fizikai mérésekért.

A gyerekeket sorba állították, majd a bíróként funkcionáló nővérek és az orvosok mindegyiküket megvizsgálták. Megmérték a gyermek súlyát, mellkaskörfogatát, és tesztelték szellemi kapacitását is. Azok a gyerekek, akik túl félénkek voltak ahhoz, hogy interaktív teszteket végezzenek velük, pontokat veszítettek.

Gyermekszépségverseny résztvevői egy oregoni lapban
Fotó: Wikimedia Commons

Gyermekszépségverseny extrákkal

Ebben az időszakban nem léteztek rendszeres vizsgálatok a gyerekek számára, így a Better Babies- versenyek lehetőséget biztosítottak az orvosoknak és ápolóknak arra, hogy a gyerekek testi-lelki fejlettségével kapcsolatban informálódjanak. A korai versenyeken a gyenge pontszámot elért csecsemők szüleit olyan információs füzetekkel küldték haza, amelyekből tanácsokat kaphattak csecsemőik jobb fejlődése érdekében. Ekkoriban csak a hat hónap és négy év közötti gyerekek nevezhettek a versenyekre, de hamarosan olyannyira népszerűek lettek, hogy idősebb gyerekek – sőt egész családok – is nevezhettek, abban a reményben, hogy megkapják a megtisztelő „tökéletes” címet. 1920-ban Kansas állam megrendezte a Fitter Families-versenyt, ahol a családok származásuk alapján bizonygatták, miért ők a legegészségesebbek és a legjobbak. Az elsődleges hangsúly tehát az anyák által befolyásolható tényezőkről az öröklődésre helyeződött át.

A Fitter Families-verseny résztvevői Kansasben
Fotó: Wikimedia Commons

Személyre szabott tanácsadás

Az újságok nyíltan vállalták az eugenika célkitűzéseit: „E progresszív állam népe már nem elégszik meg azzal, hogy jobb állatokat tenyészt” – írta például egy kansasi lap, a Dearborn Independent. „Arra törekednek, hogy jobb polgárokat neveljenek: alkalmazzák az emberi fajra az öröklődés azon alapelveit, amelyek csodákat műveltek az állatállomány fejlesztésében.” A vásárokon hamarosan nemcsak megmérettetésre váró gyerekeket és családokat lehetett látni, hanem az érdeklődők személyre szabott eugenikai tanácsadás formájában ismerkedhettek meg az alapelvekkel. A nőtlen férfiak és hajadon lányok itt megtudhatták, hogyan válasszanak genetikailag megfelelő házastársat, hogy biztosítsák gyermekeik kívánatos tulajdonságait.

Úgy pontozták a gyerekeket, mint állatvásárokon a marhákat

A gyerekek számára rendezett versenyen „az orvos pontosan ugyanúgy pontozza a csecsemőt, mint az állattenyésztésben tapasztalt bíró a szarvasmarhát” írta egy amerikai lap 1913-ban. „Először egy szabványt kell felállítani, majd minden példányt össze kell hasonlítani egy százszázalékos vagy tökéletes egyeddel. A legtökéletesebb babák trófeát kaptak, szüleik pedig jutalmat; valamint az újságokba is bekerültek. Az 1910-es években a Woman's Home Companion magazin például országos eredménytáblát adott ki, és még egy irodát is létrehozott a versenyek népszerűsítésére. A magazin azt sem rejtette véka alá, hogy mi a verseny valódi célja: „Az ötlet varázsa mögött komoly tudományos cél rejlik – egészséges, szabványos csecsemők és évről évre jobb babák” – írták.

Rasszista felhangok

Innen már csak egy lépés volt odáig eljutni, hogy a bizonyos családok genetikai alkalmasságáról beszéljenek. Az eugenika hívei úgy vélték, hogy a gyengeelméjűség, a szegénység örökletes, így a társadalomnak kötelessége ez ellen fellépni. Mivel a szegények többsége színes bőrű vagy bevándorló volt, a 20. század elején pedig a bevándorlás sok amerikaiban idegengyűlöletet szított, a mozgalom hamarosan igencsak rasszista színezetet vett. Az eugenikusok számára világos lett a következtetés: a tökéletes ember fehér; és szaporodniuk is a fehér, jól képzett, jómódú embereknek kell.

A mozgalom kompromittálva is tovább élt

Mindezek után nem meglepő, hogy elsősorban fehér bőrű gyerekek nyerték a versenyeket. Győztesnek lenni egyet jelentett azzal, hogy valaki egészséges, erős és fehér bőrű, a Better Babies-versenyek tehát azokat a gyerekeket jutalmazták, akik megfeleltek az ideális amerikai családról szőtt elképzeléseknek: középosztálybeliek voltak, vidékiek, és mindenekelőtt fehérek.

A holokauszt az eugenikát olyan mértékben kompromittálta, hogy az elnevezést még a hasonló kutatási témával foglalkozó intézmények és szaklapok címéből is törölték, a Better Babies-versenyek pedig elvesztették népszerűségüket. A „tökéletes” amerikai család gondolata azonban trófeák nélkül is tovább él, csakúgy, mint a gyermekvállalási jogok korlátozása: az Egyesült Államokban 1981-ig hivatalos sterilizációk történtek, különösen etnikai kisebbségeket és a szegényeket célozva.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?