Birsalmasajt, mise és telefonok – íme Ferenc pápa napirendje

Olvasási idő kb. 2 perc

A 2013-ban megválasztott Ferenc pápa a világ egyik legismertebb és legbefolyásosabb személyisége, aki mintegy 1,2 milliárd katolikus hívő sorsáért felelős – a Szentatya élete a nyilvánosság előtt, a televízió kameráinak és a sajtó mikrofonjainak kereszttüzében zajlik, de vajon mivel tölti egy átlagos napját, amikor éppen nem vesz részt apostoli látogatásokon, ünnepségeken vagy más eseményeken otthon vagy a világ más részein?

Hajnali ébredés és reggeli mise

Az egyházfő igazi korán kelő, általában hajnal 4.30-kor talpon van, majd a következő két órát magányosan, csendes imádkozással, a Szentírás tanulmányozásával és a napi teendők előkészítésével tölti. A pápák a múltban hagyományosan a vatikáni Apostoli Palotában laktak, a szerénységet hirdető Ferenc azonban egy sokkal kevésbé fényűző helyen, a Szent Márta-vendégházban él, mely azok számára nyújt szállást, akik egyházi ügyekben érkeznek a Vatikánba.

Reggel 7 órakor a Szentatya nem nyilvános misét celebrál a Szent Márta-ház kápolnájában a szálláshelyen tartózkodók számára: a szakértők szerint ez a legjobb alkalom rá, hogy közvetlen közelről találkozhassunk az egyházfővel, aki minden jelenlévőt egyenként üdvözöl. A misét követően, 8 órakor a pápa megreggelizik – reggelijét sohasem egyedül, hanem a szálláshely étkezőjében, a többi lakóval közösen fogyasztja, akik gyakran hitetlenkedve bámulják a szokásos asztalánál helyet foglaló Ferencet. Az egyházfő kedvenc reggelije a frissen facsart narancslé és egy szülőhazájában, Argentínában népszerű finomság, a birsalmasajt, vagyis membrillo.

Munkával töltött délelőtt

A délelőttöt – hacsak nincs más, különleges programja – a pápa otthoni dolgozószobájában tölti (a Szent Márta-házban egy egész emeletet rendeztek be számára a munkához), ahol levelekre válaszol, olvas, illetve különböző emberekkel találkozik, akiknek személyéről, illetve a látogatások időtartamáról ő maga dönt. Kifejezetten szereti, ha saját maga készítheti el a beosztását, gyakran személyesen jár el telefonon vagy levélben a különböző ügyeket illetően – telefonálni különösen szeret, olykor írásos válasz helyett inkább felhívja egy hozzá címzett levél szerzőjét, vasárnaponként pedig régi argentin ismerőseivel, barátaival beszélget telefonon.

Szerdánként és vasárnaponként a délelőtti programot a nyilvános audiencia szakítja meg: a Szentatya előbbi napon 10.30-kor, utóbbin pedig délben intéz szónoklatot a Szent Péter téren összegyűlt emberekhez. 13 órakor a pápa ebédhez ül, szintén a Szent Márta-ház étkezőjében: a beszámolók szerint egyáltalán nem válogatós, mindig azt eszi, amit felszolgálnak számára, egyébként kifejezetten rajong a hagyományos olasz konyháért és imádja a pizzát.

Szieszta, majd ismét munka

Az ebédet 40 perces vagy egyórás szieszta követi, melyből felébredve – újult energiával feltöltődve – Ferenc pápa folytatja a napi munkát, a délután ismét találkozókkal és ügyek intézésével, továbbá rózsafüzér-imádkozással és elmélkedéssel telik. Míg elődje, XVI. Benedek pápa kedvelt időtöltése volt a nyilvánosság elől elzárt, a törpeállam területének kb. kétharmadát kitevő vatikáni kertben való séta, Ferencet nem igazán érdeklik az egyedülálló, festői zöldterület szépségei, ritkán mozdul ki a négy fal közül.

Az esti imaórát követően az egyházfő korán, 22 órakor nyugovóra tér egyszerű hálószobájában, felkészítve magát a következő nap kihívásaira.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?