5 dolog, amit nem tudtál a farmeredről: mi közük hozzá a bányászoknak?

Olvasási idő kb. 4 perc

A farmernadrág a legnépszerűbb viseletek egyike, pedig története nem átlagosan indult. Eredetileg munkásruha volt, később pedig aki farmert hordott, azt lázadónak bélyegezték. De akkor mit keres ma a gardróbunkban? Érdekességek a farmerről.

Lehet, hogy a melegítőnadrágok és a jóganadrágok egyre előrébb törnek a legkedveltebb ruhadarabok közt, de egyben biztosak vagyunk: a farmer még nagyon sokáig velünk marad, körülbelül örökké. 

Így született a farmernadrág

Kényelmes, csinos, ezerféle változatban létezik, strapabíró anyagú, lehet hosszú vagy rövid, lehet egyenes szabású, trapéz, szűk, magas derekú, csípő, kék, fekete, fehér, szivárványszínű, szexi vagy laza. A nadrágot egy német bevándorló, Levi Strauss hozta létre egy Jacob Davis nevű szabóval Amerikában, eredetileg azzal a céllal, hogy megalkossanak egy strapabíró nadrágot a bányászok számára. Így született meg a kék farmernadrág az 1870-es években. 

Az örök és megunhatatlan klasszikus tehát eredetileg a bányászok viselete volt. Most megosztunk veled még 5 érdekességet róla!

A farmernadrág ma már nem a lázadás szimbóluma, sokkal inkább hétköznapi viselet
Fotó: The Good Brigade / Getty Images Hungary

1. A szegecsek nem csak díszek rajta

Nem csupán a stílusosság miatt voltak a Levi's farmerek zsebein a kezdetektől fogva rézszegecsek: ezeket eredetileg azért alkalmazták, hogy a bányászok nadrágjainak varrásai tartósabbak legyenek. A Pacific Rural Press egy 1873-as cikke úgy vélekedett erről, hogy ez a funkció „igen népszerű lesz munkásembereink körében”, megjegyezve, hogy 

„semmi sem néz ki rosszabbul egy munkásemberen, mint ha a zsebeit felszakadva és lógva hordja, ráadásul a ruházat egyetlen más része sem hajlamos annyira elszakadni, mint a zsebek”.

A Levi's kis ötödik zsebét egyébként órazsebnek hívják, mivel eredetileg arra szolgált, hogy zsebórát helyezzenek el benne. Az 1930-as években a zsebeket úgy varrták a nadrághoz, hogy a szegecseket letakarták, mert a használók panaszkodtak, hogy azok megkarcolják a bútorokat. 1947-ben visszatértek az eredeti módihoz, hogy a szegecsek nagyon is láthatók legyenek a farmeren.

2. Mi fán terem a denim?

A farmer és a denim szavak két európai kikötőből származnak, amelyek mellett már a középkor óta szövetet gyártottak. A franciaországi Nimes-ben a szövők megpróbálták reprodukálni az olaszországi Genovában híressé vált pamut kordbársony anyagot. Ehelyett létrehozták a saját strapabíró szövetüket, amelyet „serge de Nimes”-nek neveztek el, és később ezt denimre rövidítettek.

Ezt az anyagot használta a Strauss and Taylor a farmerjaihoz. Ennek a szövetnek a szálait indigóval festették, mivel a legtöbb természetes festéktől eltérően az indigó kívülről kötődik a szövet szálaihoz. Így a festékmolekulák egy része – és a fonal – minden egyes mosáskor lazul. Ez a folyamat lágyítja a durva anyagot, a farmer idővel kényelmesebbé válik, nem beszélve arról, hogy jobban illeszkedik az alakhoz. Manapság szintetikus indigót használnak a farmer festéséhez. 

3. Nem a cowboyoknak köszönhetően terjedt el

Bár az emberek a farmerviseletet leggyakrabban a cowboyokkal azonosítják, a feljegyzések szerint viszonylag kevesen viselték ezt az anyagot (leginkább farmerek és bányászok). Az 1930-as évekre azonban a farmer a hétköznapi amerikaiak körében is népszerűvé vált, köszönhetően a dude ranch őrületnek. A gazdasági válság idején a farmerek azzal kerestek pluszpénzt, hogy a fizetővendégek meglátogathatták őket, és eljátszhatták, hogy cowboyok.

Ilyenkor beöltöztek farmerba, így teljesen autentikus volt a szerepjáték.

Sok amerikai vásárolta meg első farmerját dude ranch látogatásra készülve. Ezek a nadrágok azonban szigorúan csak hétvégi viseletnek számítottak akkor még.

4. James Dean és a farmer: érdekességek a ruhadarab híres viselőiről

1955-ben James Dean szerepelt a Rebel Without a Cause című klasszikus lázadófilmben, és kék farmerből, fehér pólóból és bőrdzsekiből álló viseletéből ikonikus összeállítás lett. Marlon Brando ugyanezt viselte az 1953-as The Wild One című filmben, Marilyn Monroe pedig népszerűsítette a farmer női viseletét a The Misfits című filmben.

A farmer azt jelképezte, hogy ezek a fiatalok nem akarnak megfelelni a társadalomnak, a szabadba vágytak. Az 1950-es években a farmerek viselését kitiltották az iskolákból, mivel tekintélyellenes jelképnek tekintették őket. Ennek ellenére – vagy éppen emiatt – a farmer egyre inkább a fiatal, lázadó kultúrához kötődött. Ahogy ezek a tizenévesek felnőttekké váltak, továbbra is mindenhol farmert viseltek, tehát már nem csak a fiatalok viselete volt.

Egykor lázadók hordták: a farmer egyik érdekessége, hogy ma már mindenki viseli
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

5. Leáldozott a farmereknek?

A farmer mindig is szorosan kapcsolódott Amerikához és az amerikai értékekhez. Miután a 2010-es években a farmert gyártó vállalatok néhány évig rosszul teljesítettek, azt találgatták, hogy az amerikaiak végleg lemondanak a farmerről, és a sportos ruházatot, például a jóganadrágokat és a leggingseket választják helyette. De talán mégsem. A Levi Strauss a 2022-es első negyedévében hatalmas nyereségről számolt be, míg a Lee és Wrangler farmereket birtokló Kontoor Brands a 2021-es pénzügyi évben hatalmas bevételt jelentett a fenti két márka esetében. Őszintén szólva elég nehéz elképzelni, hogy ne lenne helye a farmereknek és a lazább, kényelmesebb, sportos viseletnek egyaránt a divatvilágban, így a farmer még jó ideig velünk marad, nyugi. 

Itt pedig tippeket találhatsz a kedvenc farmered mosásához.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.