Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A koronavírus-járvány miatt hosszú időn át halasztották, idén ősszel azonban végre a mozikba kerülhetett az utóbbi évek legnagyobb szabású sci-fi produkciója, a Frank Herbert regényéből adaptált Dűne. A Denis Villeune rendező által jegyzett epikus méretű alkotás szeptember 3-án debütált a velencei filmfesztiválon, nálunk pedig október 14-től láthatják a nézők (egy héttel megelőzve az amerikai bemutatót). Összeszedtünk néhány dolgot, amit érdemes tudni a filmről és annak előzményeiről.
Frank Herbert 1965-ben megjelent sci-fi regénye, a Dűne a távoli jövőbe kalauzolja el az olvasót, amikor egy feudális jellegű birodalom, az Impérium kormányozza az ismert világegyetemet. A szociopolitikai és ökológiai szálakkal bőségesen átszőtt regény elnyerte a tudományos-fantasztikus irodalom két legrangosabb elismerését, a Hugo- és a Nebula-díjat, és szinte azonnal kultdarabbá vált a műfaj kedvelői körében. Az eredeti művet öt folytatás követte, Herbert halála után pedig fia, Brian Herbert és szerzőtársa, Kevin J. Anderson írtak számtalan kiegészítő kötetet és novellát, vaskos és szerteágazó univerzummá bővítve a Dűne világát.
A regény megfilmesítésének ötlete először a misztikus, pszichedelikus alkotásairól ismert chilei–mexikói rendező, Alejandro Jodorowsky fejében született meg a ’70-es évek közepén, a projektet azonban – melyben többek között Orson Welles és Mick Jagger is feltűntek volna színészként – nem sokkal a forgatás tervezett kezdete előtt leállította a stúdió, ugyanis túlságosan költségesnek és bonyolultnak gondolták. Érdekesség, hogy a filmhez készült néhány díszlet dizájnja később az 1977-es első (vagyis negyedik) Csillagok háborúja-filmben tűnt fel.
Végül egy másik renitens szerző-rendező, David Lynch vihette vászonra Herbert regényét 1984-ben, a végeredmény azonban – melyben mások mellett Kyle MacLachlan, Max von Sydow, Sting és a Star Trek későbbi Picard kapitánya, Patrick Stewart játszották a főbb szerepeket, a zenét pedig a Toto együttes írta – mind a kritikusok, mind a közönség körében kifejezetten negatív visszhangra talált. Az ezredfordulón újfent megpróbálkoztak a mű filmre vitelével, ezúttal a terjedelemhez jóval inkább passzoló tévés minisorozat formájában: a Sci-Fi Channel tévécsatorna produkciójában először az első regény háromrészes adaptációja, majd a két folytatás, A Dűne messiása és A Dűne gyermekei televíziós változata készült el – ezek már jóval közelebb jártak a forrásműhöz, mint Lynch verziója, így a rajongók körében is jobb fogadtatásban részesültek. A ’80-as években egyébként Ridley Scottot szemelték ki a Dűne-film rendezőjének, azonban az eredeti Szárnyas fejvadász miatt kiszállt a projektből, így került végül Lynch a rendezői székbe.
A legújabb adaptáció tervén 2016-ban kezdett dolgozni a Legendary Pictures és napjaink egyik legünnepeltebb rendezője, a kanadai Denis Villeneuve. Ő korábban az Érkezéssel és a Szárnyas fejvadász 2049-cel bizonyította, hogy remekül ért a tudományos-fantasztikus történetek vászonra viteléhez, és saját bevallása szerint 15 éves kora óta rajongója Herbert univerzumának, és régi álma teljesült azzal, hogy filmre vihette a nagyszabású művet. A 155 perces alkotást – amely egyébként egy kétrészesre tervezett mű első darabja – jelentős részben Magyarországon forgatták, a stábban több hazai szakember, köztük Lázár Tibor díszlettervező is közreműködött, de hazánk mellett Norvégiában, Jordániában és Abu-Dzabiban is vettek fel részeket.
A rendező egy fontos alkotótársától is kénytelen volt megválni: a legendás Roger Deakins, a Szárnyas fejvadász 2049 (és megannyi jól ismert film) operatőre helyett a Zsivány Egyes: Egy Star Wars-történet képi világáért felelős Greig Fraser irányította a kameracsapatot. Hans Zimmer zeneszerző ellenben – aki szintén a Szárnyas fejvadászban dolgozott együtt Villeneuve-vel – a Dűne miatt dobta vissza Christopher Nolan sci-fi thrillerje, a Tenet zenéjének megkomponálását, az eredeti regény rajongójaként ugyanis ezt a projektet szívéhez közelebb állónak gondolta. A film első előzeteséhez a Pink Floyd Echoes című szerzeménye szolgált kísérőzeneként, melyet Zimmer a Covid-járvány és a lezárások miatt virtuálisan, FaceTime applikáción keresztül vezényelt a stúdióban összegyűlt 32 fős kórusnak.
A filmben felbukkan többek között Timothée Chalamet, Oscar Isaac, Josh Brolin, Dave Bautista, Javier Bardem, Stellan Skarsgård, Rebecca Ferguson, Zendaya, Charlotte Rampling és Jason Momoa is –utóbbi a film kedvéért vágatta le ikonikus szakállát, amiről még egy vicces YouTube-videót is közzétett. Momoánál sokkal nagyobbat szívott azonban a Harkonnen bárót alakító Skarsgård, akinek napi 7 órát kellett a maszkmester szobájában töltenie, mire elkészült a rendező szándékai szerint „emberi rinocéroszra” emlékeztető filmbeli külseje.
A film látványvilágát jelentős részben az ókori és középkori arab hagyományok ihlették, Herbert ugyanis jelentős részben az iszlám kultúrából merített inspirációt regényéhez.
