A globális olajárak csökkentésének egyik lehetséges módja a Hormuzi-szoros újranyitása lehet. A szakértők szerint a terv megvalósításához szárazföldi egységekre és nagy katonai apparátusra lenne szükség, ami könnyen a konfliktus elmérgesedését okozhatja.
A globális olajárak mérséklésének egyik gyakran emlegetett lehetősége a Hormuzi-szoros újranyitása. Elvileg a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán haladó olaj- és áruszállítás helyreállítása gyorsan csökkenthetné a piaci feszültségeket, és mérsékelhetné a benzinárakat. A gyakorlatban azonban a terv megvalósítása rendkívül összetett és kockázatos.
Nem megy gyorsan a benzinár csökkentése
A Perzsa-öblöt a nyílt óceánnal összekötő szoros a globális energiakereskedelem egyik kulcspontja: a világ olajszállításának körülbelül egyötöde halad át rajta. A térségben kialakult konfliktus és a kereskedelmi hajók elleni támadások azonban jelentősen lelassították a forgalmat, ami az olajárak emelkedésében és az üzemanyagárak drágulásában mutatkozik meg.
A szoros szűk földrajzi adottságai komoly kihívást jelentenek. A hajók és a kísérő hadihajók egyetlen keskeny folyosón haladnak, ami megkönnyíti a támadók dolgát. Michael A. Horowitz biztonságpolitikai szakértő szerint már néhány egyszerű drón-, akna- vagy rövid hatótávolságú rakétatámadás is elegendő lehet a forgalom leállításához - írja az NBC News.
Kellenek a katonák is
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a hajózás biztonságát nem lehet kizárólag tengeri és légi erőkkel garantálni. A part menti területek ellenőrzése, akár szárazföldi katonai jelenlét bevonásával, elkerülhetetlen lehet.
Ez azonban könnyen a konfliktus eszkalációjához vezethet, és tovább ronthatja a helyzetet az energiapiacon is.
Ráadásul a kereskedelmi vállalatok csak akkor merik újra használni a szorost, ha hosszú távon is biztonságosnak látják az útvonalat. Egyetlen újabb támadás is elég lehet a forgalom ismételt leállításához, így a piac bizalmát nehéz visszaszerezni.
Donald Trump amerikai elnök több országot is felkért, hogy hadihajókkal támogassák a szoros védelmét, ám a megkeresett államok – Japán, Franciaország, az Egyesült Királyság, Dél-Korea és Kína – egyelőre óvatosan reagáltak,
és nem vállaltak konkrét katonai részvételt.
Közben több ország diplomáciai megoldásokban reménykedik: Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint már több állam is megkereste Teheránt a hajóik biztonságos áthaladása érdekében.
Ha érdekesnek találtad ezt a hírt, olvasd el azt is, mire lehet szükséged egy 72 órás túlélő csomagban.
