Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Földközi-tenger partján egy olyan barlangrendszert tártak fel a kutatók, amely elképesztő részletekkel szolgált arról, hogyan is éltek egykor a neandervölgyiek.
A Spanyolország déli csücskében, Gibraltár partjainál fekvő Gorham-barlangkomplexum nemcsak a neandervölgyiek gazdag kultúrájába engedett betekintést, hanem azt is megmutatta, milyen fejlett eszközöket használtak és milyen táplálékok alkották étrendjüket. Az izgalmas felfedezésnek további mélységet adott, hogy 2021-ben a kutatók rájöttek: a barlangrendszernek van egy rejtett kamrája, amely több mint 40 ezer éven át maradhatott érintetlenül.
Fontos leletek kerültek elő a barlangrendszerből
A meredek mészkősziklák ölelésében, egy tengerparti üregből induló barlangrendszer négy különálló barlangból, a Gorham-barlangból, a Vanguard-barlangból, a Hyaena-barlangból és a Bennett-barlangból áll. A komplexum egykor a szárazföld belsejében terülhetett el, de az évezredek során a természet erőinek köszönhetően bejárata a Földközi-tenger szélére került.
A barlangokat 1907-ben fedezték fel, de a hivatalos régészeti ásatások csak a 1980-as években kezdődtek meg. Ekkor vált világossá a szakemberek számára, hogy milyen páratlanul gazdag lelőhellyel van dolguk. Bár sem a neandervölgyi ember, sem a Homo sapiens maradványait nem találtak meg az üregek belsejében,
rengeteg olyan leletre bukkantak, amelyek 100 évre visszanyúlóan bizonyítják az itt zajló emberi tevékenységet.
Mivel a mai emberek leszármazottjai 40 ezer éve érkeztek Nyugat-Európa terültére, a barlangokat minden jel szerint neandervölgyiek lakták.
Így éltek a neandervölgyiek
A barlangból előkerült leletek részletes információkkal szolgáltak arról, hogy hogyan is élték mindennapjaikat a neandervölgyiek. Kiderült például, hogy a tenger gyümölcsei előkelő helyet foglaltak el étrendjükben.
Az évek során a kutatók hatalmas mennyiségű kagylóhéját, illetve hal-, fóka- és delfincsontot találtak.
Ezek a maradványok természetes úton, a dagállyal vagy a hullámokkal nem juthattak a barlangba. Az pedig, hogy egyes darabokat késszerű eszközökkel vagy hentestechnikákkal dolgoztak fel, egyértelműen emberi tevékenységre utal.
A barlang alját ráadásul számos, a kőzetbe karcolt keresztminta díszíti. Bár eredetüket egyelőre nem sikerült maradéktalanul tisztázni, a régészek úgy sejtik, hogy a neandervölgyiek hagyhatták őket hátra mintegy 39 ezer évvel ezelőtt. Egyes értelmezések szerint a minták egyfajta műalkotásnak tekinthetők, ami újabb bizonyíték lehet arra vonatkozóan, hogy a neandervölgyieknek volt egy kreatív, intelligens oldala.
A Vanguard-barlangban végzett kutatások ugyancsak egyedülálló leleteket tártak fel. Az egyik legfontosabb egy 60 ezer éves tűzhely, amelyet nyírkátrány főzésére használtak. Ezt a ragacsos, a mai ragasztóéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagot az őskori emberek szerszámok vagy fegyverek fogantyúinak rögzítésére alkalmazták.
Ez szintén azt az elméletet erősíti, hogy a barlang lakói meglepően intelligensek és találékonyak voltak, és minden bizonnyal generációról generációra adták tovább tudásukat.
40 ezer évig maradt érintetlen a barlang egyik ürege
A következő meglepetés 2021-ben érte a kutatókat. A Gibraltári Nemzeti Múzeum régészei egy 13 méter mély kamrát fedeztek fel a Vanguard-barlang hátsó részében, amelyet feltevésük szerint 40 ezer évvel korábban üledék zárt le. Vizsgálódásaik során a barlang üregének mélyebben fekvő részeiben különféle állatok, köztük hiúz, hiéna és keselyű maradványaira leltek.
Ezekről is kijelenthető, hogy minden kétséget kizárólag emberi kéz által kerültek ide.
A kutatócsapat egy csiga, valamint egy ehető tengeri csiga páncélját is megtalálta, amelyek a tengertől való távolság alapján csak szállítás útján juthattak a kamrába.
A kutatók a nyomokból kiindulva azt feltételezik, hogy a neandervölgyiek 24-33 ezer évvel ezelőtt lakhatták a barlangrendszert. Ez azért is lényeges, mert az általános vélekedés szerint a népcsoport tagjai 40 ezer évvel ezelőtt kihaltak. A felfedezés tehát azt sugallja, hogy egyes populációk sokkal tovább maradtak fenn.
Amennyiben megerősítést nyer a kutatók teóriája, az azt jelentheti, hogy a világ utolsó neandervölgyi emberei a Gorham barlangjaiban élhettek, mielőtt sorsuk végérvényesen megpecsételődött volna.
Ha kíváncsi vagy, milyen gyárakkal rendelkeztek a neandervölgyiek, olvasd elezt a cikkünketis!
