Földrengés volt az Alpokban: szándékosan idézték elő a kutatók

Olvasási idő kb. 1 perc

Szándékosan idézik elő a kutatók az apró földrengéseket az Alpokban. A cél nem a rombolás, épp ellenkezőleg: az a kutatás célja, hogy a veszélyes természeti katasztrófákat jelezzék előre.

A kutatást a az ETH Zürich geofizikus csapata végzi Domenico Giardini vezetésével – áll a Sokszínű Vidék cikkében

Így dolgoznak az Alpokban a kutatók

A tudósok a FEAR-projekt keretében egy régi, mélyen fekvő alagútba telepítenek sűrűn mérőeszközöket az aktív törésvonalak mellé, ezek rögzítik a legapróbb földmozgásokat is. A tudósók 1-2 km mélyen vizet pumpálnak a kőzetekbe, mivel ezen a területen a hegyek súlya amúgy is repedéseket okoz a kőzetekben, a víz pedig csökkenti a súrlódást, így alakulnak ki a kisebb rengések. 

Az apró földrengéseket szándékosan idézik elő a tudósok az Alpokban
Fotó: Gary S Chapman / Getty Images Hungary

A vizsgálatok során eddig sok százezer, 0 magnitúdójú rengés keletkezett– a magnitúdóskála logaritmikus jellege miatt a nulla és a negatív értékek is értelmezhetőek. Az elkövetkező hetekben a befecskendezett víz hőmérsékletét is növelik, és tavasszal már 1-es magnitúdójú rengéseket is előidéznének. 

A projekt tudományos szempontból azért különösen érdekes, mert ha össze tudják kötni a kutatók az első földmozgások jeleit a további rengések nagyságával, akkor modellezhetik a veszélyes földrengések kialakulásának jellemzőit, és időben fel lehet készülni az esetleges kockázatokra is, ez pedig akár életeket is menthet, illetve könnyebb lehet majd előre jelezni a földmozgásokat. 

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?