Szabotázs is lehetett az Air India katasztrófájának oka, a nyomozók még vizsgálódnak

Olvasási idő kb. 1 perc

Az Air India június 12-én bekövetkezett katasztrófájának okait vizsgálva a nyomozók még nem zárták ki a szabotázs lehetőségét.

Az indiai hatóságok megerősítették, hogy a gép feketedobozait nem küldik külföldre vizsgálatra, az országban végzik a nyomozást – áll az Independent cikkében

Több elmélet is felmerült a katasztrófával kapcsolatban

A Boeing 787-es típusú repülőgépnek ez volt az első ilyen jellegű katasztrófája, amelyben nem csak a 242 utas veszítette életét, de sokan azok közül is meghaltak, akik abban az épületben voltak, amire a gép lezuhant. Az illetékes indiai minisztert, aki szerint a teljes vizsgálat három hónap múlva zárul le, rengeteg kritika érte biztonsági szakértők részéről azzal kapcsolatban, hogy miért tart ilyen hosszú ideig a vizsgálat. Egy tévéinterjúban azt is elmondta, a vizsgálat jelen fázisában nem zárják ki a szabotázs lehetőségét sem. 

Az Air India gépének katasztrófáját szabotázs is okozhatta, de biztosat csak a vizsgálat lezárulta után tudnak mondani a szakemberek
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A miniszter szerint ez egy sajnálatos, ugyanakkor ritka eset is, mivel olyan még soha nem történt, hogy a repülőgép mindkét motorja egyszerre álljon le. A miniszter szerint akkor tudnak majd biztosat mondani, ha a vizsgálatok lezárultak, és akkor lesz teljesen bizonyos, hogy akatasztrófát a motor problémája vagy a kerozin-ellátás hibája okozta-e, illetve, hogy miért állt le mindkét motor egyszerre. A katasztrófa közel három héttel ezelőtt történt, és elképesztően nagy a nyomás a hatóságokon, hogy megtalálják a repülőgép katasztrófájának okát.

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?