Minden alacsony férfi bosszút akar állni a világon?

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy vonzó férfi magas, jó kiállású – tartja a közvélekedés, ezt tekintjük etalonnak. De mit tehet valaki akkor, ha akkora, mint egy átlagos nő, esetleg még náluk is alacsonyabb? Állandóan a kabátjában tartott kézzel leigázza Európát?

Bonaparte Napóleon francia tábornok, hadvezér, politikus, a franciák császára, a mai napig az egyik leghíresebb francia férfi és hadvezér, az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja alacsony volt és agresszív. A két tulajdonsága miatt jött létre a Napóleon-komplexus elnevezés, az a hiedelem, miszerint az alacsony férfiak a vertikális hiányt dominanciával, erőszakos viselkedéssel, hatalomvággyal kompenzálják. Az elmélettel két gond van. Az egyik az, hogy ennek értelmében minden magas férfi maga a béke szobra lenne, ami nyilvánvalóan nem igaz, a másik pedig hogy Napóleon nem is volt olyan alacsony, mint gondolták. 

Hány centi volt Napóleon?

A korabeli metrikus mértékegység szerint a francia hadvezér csupán 157 centiméter magas volt. Igen ám, de az akkori francia hüvelyk, amiben az államférfi magasságát mérték, 1,6 centiméterrel hosszabb volt, mint a brit. Márpedig amikor orvosa szerencsétlen Bonaparte testmagasságát megadta, nem a brit, hanem a francia hüvelyk szerint számolt, azaz Napóleon igazából nagyjából 170 centiméteres lehetett. Ez mai szemmel még mindig kevesebb, mint az átlagos férfi testmagasság, ám csupán egy hüvelykkel marad alatta az akkori francia normának. De ha a hadvezér majdnem normál testmagassággal élt, miért ábrázolták mindig apró férfiként, és miért űztek gúnyt belőle?

Napóleont rosszkedvű törpeként ábrázolták ezen az 1848-as portrén
Fotó: Fine Art / Getty Images Hungary

Egy karikatúra mind fölött

Az alacsony Napóleonról szóló legendát valójában James Gillray brit karikaturistának köszönhetjük. Gillray számtalan gúnyrajzot készített a hadvezérről, és ezek mindegyike széles körben ismertté, sőt, elismertté vált. Olyannyira, hogy élete végén Napóleon azt mondta róla, hogy Gillray többet ártott neki, mint Európa összes hadserege együttvéve. Pedig kezdetben a karikaturista csupán izmos, átlagos férfiként ábrázolta a francia hadvezért – igaz, már ekkor is gunyoros szövegekkel egészítette ki az illusztrációit. Gillray csak később tért át az alacsony Napóleon-ábrázolásra, mégpedig 1803-ban.

Az akkor készült rajz egy valódi diplomáciai esemény szatírájaként készült: Napóleon nekiállt dühöngeni és pöffeszkedni több száz európai tisztségviselő előtt a párizsi Tuileriák palotájában. Vad volt, fenyegető, sértő, tiszteletlen, támadó, brutális és megdöbbentően arrogáns, különösen brit mércével mérve. Gillray ezt a képen egy hatalmas, a testet törpévé minimalizáló csizmát viselő Napóleonnal ábrázolta, akit vele azonos magasságú, felborult bútorok vesznek körül. A rajz megragadt az emberek fejében, és Napóleont ettől kezdve nagyon dühös, apró emberkeként formálták meg. Napóleon kifejezetten sértve is érezte magát, olyannyira, hogy arra kérte a brit kormányt, hogy cenzúrázza a sajtóját. Könnyen ki lehet találni, mi volt erre a britek válasza. Végre volt egy hatásos fegyverük Bonaparte ellen: a gúny. Eszük ágában nem volt megválni tőle, sőt, ettől kezdve a legtöbb karikaturista alacsony, agresszív törpeként jelenítette meg a hadvezért.

Az ominózus 1803-as karikatúra Napóleonról
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Az alacsonyférfi-szindróma

Az alacsony szó nem szokott dicséretekben elhangozni: alacsony származású, alacsony műveltségű  és még sorolhatnánk. Lent mindig rosszabb, mint fent. Egy férfi számára – nemcsak Napóleon korában – alacsonynak lenni nem jelent semmiféle előnyt. Az atlantai Center for Disease Control kutatói ezt alátámasztandó 600 férfi külső és belső jellemzőit térképezték fel, és azt találták, hogy azok a férfiak hajlamosabbak erőszakosan viselkedni, akik nem érzik magukat eléggé férfiasnak: háromszor nagyobb volt az elkövetett bűncselekmények száma a magukat femininnek tartó férfiak között. Az Oxford Egyetem kutatói is foglalkoztak a kérdéssel, ők azt állították, hogy létezik az „alacsonyférfi-szindróma”, ami azzal jár, hogy az illető férfiak viselkedésükkel próbálják pótolni magasságbeli hiányukat: törtetőbbek, erőszakosabbak, hangosabbak, sőt esetenként paranoiásak, hiszen sebezhetőnek érzik magukat.

Az üzleti életben is számít, ki a magasabb?
Fotó: Juice Images / Getty Images Hungary

Azóta nagyon sok tanulmány készült ebben a témában, amelyek gyakran ellentmondanak egymásnak. Azt azonban hitelt érdemlően kimutatták, hogy a magas férfiakat gyerekkoruktól kezdve okosabbnak tartják a többieknél, és magasabb a fizetésük is. A megkérdezett nők döntő többsége pedig vonzóbbnak találja a magasabb férfiakat. Azért az alacsony férfiaknak is jut valami biológiai előny: tovább élnek. Ezenkívül a világot inkább az átlagos testmagasságú emberekre tervezték, gondoljunk csak az ágyakra, liftekre, repülőkre, autókra, pincékre, kádakra, konyhaszekrényekre, íróasztalokra, amelyek egy magas férfi számára mind kényelmetlenséget jelenthetnek. Azt pedig már Napóleonnál is láthattuk, hogy a siker valójában nem a magasságon múlik.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.