80 éves rejtélyt indul megoldani a Titanic roncsainak felfedezője

Olvasási idő kb. 3 perc

A Titanic roncsainak felkutatója most Amelia Earhart nyomába ered. Ő volt az első nő, aki átrepülte az Atlanti-óceánt, és számos repülési rekordot állított fel. Halála azonban a mai napig rejtély: a repülőgépe minden bizonnyal lezuhant az óceán fölött, de hogy mi lett a további sorsa, azt nem tudjuk. Talán most, 80 év után fog kiderülni?

Robert Ballard amerikai tengerésztiszt a világ talán leghíresebb mélytengeri kutatója, aki többek közt a Titanic roncsait és a midwayi csatában elpusztult Yorktown repülőgép-hordozó maradványait is megtalálta az óceán mélyén. A sokszorosan kitüntetett oceanográfus most a 20. század egyik legnagyobb rejtélyébe veti bele magát – számol be a The Washington Post.

Nyomtalanul eltűntek

Amelia Earhart, a repülés leghíresebb női úttörője 1937. július 2-án tűnt el nyomtalanul navigátorával, Fred Noonannel együtt a Csendes-óceán felett. Miután Lockheed Model 10-E Electra típusú repülőgépükkel útnak indultak Új-Guineából, a páros az Egyenlítőtől északra található Howland-sziget felé vette útját, ahová végül sohasem érkeztek meg. A repülőgép és utasainak sorsa azóta sem tisztázott.

A rejtély számtalan kutatót foglalkoztatott már az elmúlt nyolcvan év alatt, köztük Ballardot is, aki régóta szeretne Earhart nyomára akadni. Most valóra válthatja régi álmát, hiszen segítőivel augusztus 7-én útnak indul a Hawaii és Ausztrália között félúton található, lakatlan Nikumaroro-atollra. Úgy gondolják, a legendás pilóta gépe itt zuhanhatott az óceánba.

Amelia Earhart nyomában
Fotó: Donaldson Collection / Getty Images Hungary

Lakatlan szigeten élt a legendás pilótanő?

Bár az amerikai kormány hivatalos jelentése szerint Earhart gépe az óceánba veszett, utasai pedig vízbe fúltak, számos alternatív teória látott napvilágot. A legújabb feltételezések szerint a repülő az említett, két kilométer széles sziget északi oldalán található korallzátonyon landolt, Earhart a szigeten ragadt, és több segélyhívást adott le rádión, mielőtt a hullám elragadta volna a Lockheedet. Eszerint a „repülőtörött” pilótanő végül a szigeten lelte halálát – ezt a helyszínen 1940-ben talált csontok bizonyíthatják, amelyek egyes feltételezések szerint Earhart földi maradványai.

Ballard szerint több dolog is bizonyítja, hogy a gép a szigetnél és nem a nyílt óceán felett zuhant le. Ezek egyike egy néhány hónappal Earhart eltűnése után készült homályos fénykép, amelyen talán az Electra futóművének egyik darabja látható az atoll közelében. A zuhanást követően továbbá több rádióüzenetet is fogtak a térségben, melyekben a szigeten ragadt pilótanő kétségbeesve kér segítséget.

A felszínen és az óceánban is kutatnak Earhart után

Az augusztus elején induló expedíció során Ballard és társai a sziget felszínét és az óceán fenekét is alaposan átfésülik. Egy keresőkutyákkal felvértezett csapat végigjárja az atollt csontok és egyéb emberi maradványok után kutatva. Eközben Ballard és Allison Fundis, az Óceánkutató Alapítvány vezető műveleti tisztje irányításával szonárral térképezik fel a tengerfeneket, és robotjárműveket küldenek a mélységbe a roncs előkerítésére – ezek között van, amelyik akár 4 kilométer mélyre is képes lemerülni.

A keresési stratégiát több mint 150 korábbi mélyvízi expedícióval tökéletesítették a szakemberek, azonban még így is viszonylag kicsi az esély rá, hogy valóban perdöntő bizonyítékra bukkannak. Ballard szerint ugyanis a repülő hamar apró darabokra zúzódhatott szét a korallzátony mellett. Az expedíciót a National Geographic stábja is végigkíséri – a készülő dokumentumfilmet a tervek szerint októberben mutatják majd be.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.