Miért olyan büdös a poloska?

Olvasási idő kb. 2 perc

Nemcsak büdösek és elfoglalják az otthonunkat, de a mezőgazdaságnak is hihetetlen károkat okoznak a poloskahadak. Ezt érdemes tudni róluk.

Hazánkon is évről évre végigvonult a poloskainvázió, mikor is tömegestül lepik el otthonunkat az apró hívatlan vendégek. Legvisszataszítóbb vonásuk az az orrfacsaró bűz, melyet akkor bocsátanak ki, ha eltapossuk vagy más módon bántjuk őket. A SciShow videója összeszedte mindazon tényeket, melyeket a büdös bogarakról (melyek valójában nem is bogarak) tudni érdemes.

Miért büdös?

A rovarok osztályába tartozó poloskának számos különböző változata létezik, ezek közül legelterjedtebbek a címeres poloskák (Pentatomidae), mely család mintegy hatezer fajt foglal magába. Ezek az 5-45 milliméter nagyságú rovarok Ázsiában őshonosak, de mára világszerte elterjedtek, barnás vagy zöldes színű, címerre emlékeztető, trapéz formájú testük után kapták nevüket. Habár nagyméretű pajzsuk más fajokkal és az időjárás viszontagságaival szembeni védekezést szolgálja, a poloskák legjellegzetesebb védelmi mechanizmusa a már említett, szinte elviselhetetlen bűz.

Ezt az erős és jellegzetes szagot egy aldehideket tartalmazó zsíros váladék okozza, mely a tor alsó részén található bűzmirigyben termelődik. A kellemetlen illatáról ismert aldehid-vegyületcsoport legismertebb tagja a többek közt holttestek konzerválására használt formaldehid, de egyes növények, például a koriander aromáját is ezek adják. Veszély esetén ez a folyadék kilökődik a rovar testéből, annak reményében, hogy elriassza a rá leselkedő ragadozókat. Mivel a váladék igen sűrű koncentrációban van jelen a mirigyben, egy kisebb sérülés, például egy bökés hatására is nagy mennyiségben kerül a levegőbe. Mindemellett ez a nyálka a baktériumok és gombák fertőzése ellen is védi gazdáját.

Miért büdös a poloska?
Fotó: Shutterstock

A poloska túlélőnek született

Nem véletlen tehát, hogy az egész világot elárasztották hordái, melyek a gabona és egyéb termések megdézsmálásával mindenütt jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságnak, ezért fontos védekezni ellenük. De az apró szabotőrök nem csak a termőföldeken lelnek szívesen otthonra. A téli idő beálltával, biztonságos zugot keresvén magának a hideg elől, a poloska örömmel megtelepszik otthonunkban, majd különböző szagokkal üzenve társait is meginvitálja lakásunkba, így hamar jócskán megsokasodik a vendégsereg létszáma.

A borzalmas bűztől eltekintve a poloska ártalmatlan az emberre, ettől persze még nem szívesen osztjuk meg velük otthonunkat. A legjobb védekezés a betolakodók ellen, ha az ősz beálltával és a tél közeledtével jól bezárjuk az ajtókat és az ablakokat, ügyelve rá, hogy még a legkisebb rovarok se tudjanak bejutni. Ha mégis befészkelnék magukat, ne tapossuk el őket – hacsak nem szeretnénk újfajta, nem éppen kellemes aromát kölcsönözni lakásunknak.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.