Nemcsak büdösek és elfoglalják az otthonunkat, de a mezőgazdaságnak is hihetetlen károkat okoznak a poloskahadak. Ezt érdemes tudni róluk.
Hazánkon is évről évre végigvonult a poloskainvázió, mikor is tömegestül lepik el otthonunkat az apró hívatlan vendégek. Legvisszataszítóbb vonásuk az az orrfacsaró bűz, melyet akkor bocsátanak ki, ha eltapossuk vagy más módon bántjuk őket. A SciShow videója összeszedte mindazon tényeket, melyeket a büdös bogarakról (melyek valójában nem is bogarak) tudni érdemes.
Miért büdös?
A rovarok osztályába tartozó poloskának számos különböző változata létezik, ezek közül legelterjedtebbek a címeres poloskák (Pentatomidae), mely család mintegy hatezer fajt foglal magába. Ezek az 5-45 milliméter nagyságú rovarok Ázsiában őshonosak, de mára világszerte elterjedtek, barnás vagy zöldes színű, címerre emlékeztető, trapéz formájú testük után kapták nevüket. Habár nagyméretű pajzsuk más fajokkal és az időjárás viszontagságaival szembeni védekezést szolgálja, a poloskák legjellegzetesebb védelmi mechanizmusa a már említett, szinte elviselhetetlen bűz.
Ezt az erős és jellegzetes szagot egy aldehideket tartalmazó zsíros váladék okozza, mely a tor alsó részén található bűzmirigyben termelődik. A kellemetlen illatáról ismert aldehid-vegyületcsoport legismertebb tagja a többek közt holttestek konzerválására használt formaldehid, de egyes növények, például a koriander aromáját is ezek adják. Veszély esetén ez a folyadék kilökődik a rovar testéből, annak reményében, hogy elriassza a rá leselkedő ragadozókat. Mivel a váladék igen sűrű koncentrációban van jelen a mirigyben, egy kisebb sérülés, például egy bökés hatására is nagy mennyiségben kerül a levegőbe. Mindemellett ez a nyálka a baktériumok és gombák fertőzése ellen is védi gazdáját.
A poloska túlélőnek született
Nem véletlen tehát, hogy az egész világot elárasztották hordái, melyek a gabona és egyéb termések megdézsmálásával mindenütt jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságnak, ezért fontos védekezni ellenük. De az apró szabotőrök nem csak a termőföldeken lelnek szívesen otthonra. A téli idő beálltával, biztonságos zugot keresvén magának a hideg elől, a poloska örömmel megtelepszik otthonunkban, majd különböző szagokkal üzenve társait is meginvitálja lakásunkba, így hamar jócskán megsokasodik a vendégsereg létszáma.
A borzalmas bűztől eltekintve a poloska ártalmatlan az emberre, ettől persze még nem szívesen osztjuk meg velük otthonunkat. A legjobb védekezés a betolakodók ellen, ha az ősz beálltával és a tél közeledtével jól bezárjuk az ajtókat és az ablakokat, ügyelve rá, hogy még a legkisebb rovarok se tudjanak bejutni. Ha mégis befészkelnék magukat, ne tapossuk el őket – hacsak nem szeretnénk újfajta, nem éppen kellemes aromát kölcsönözni lakásunknak.
