A kőkori ember igencsak magányos lehetett – egy friss kutatás szerint ugyanis ez idő tájt alig több mint ezerötszáz lakója volt Európának.
A homo sapiens kb. 43 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában, majd – a régészeti leletek tanúsága szerint – hamar birtokába vette a kontinenst. Arról azonban egészen mostanáig nem volt pontos adat, hogy mennyien is voltak őseink ebben az időben. A Kölni Egyetem tudósai egy frissen publikált kutatásukban – melyről a New Scientist számol be – úgy találták, jóval kisebb számról beszélhetünk, mint korábban gondoltuk.
Kevesen voltak őseink
Isabell Schmidt és Andreas Zimmermann az ún. aurignaci kultúra nyomait vizsgálták, melynek jelenléte Európában az i. e. 42 ezertől i. e. 33 ezerig datálható. A kutatópáros Spanyolország északi részétől kiindulva egészen Lengyelország nyugati régióiig terjedően négyszáz különböző régészeti lelőhelyet fésült át. Ez alapján úgy találták, hogy őseink mindössze tizenhárom különböző földrajzi területen csoportosultak, a kontinens nagy részét érintetlenül hagyták.
A régészek által megtalált leletek alapján – utánajárva például, hogy milyen messziről szállították készítőik az alapanyagokat a kőből faragott eszközök gyártásához – a két tudós felbecsülte, hogy hány különféle vadászó-gyűjtögető nép élhetett a kérdéses területen a vizsgált időszak alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy az említett tizenhárom régión mindössze harmincöt különböző népesség osztozhatott.
Annak megállapítására, hogy az egyes törzsek hány főből állhattak, Schmidt és Zimmermann a napjainkban élő, hasonló népeknél megfigyelt jellemzők alapján következtettek. Ezen összehasonlítás szerint egy adott vadászó közösség kb. negyvenkét lelket foglalt magában, ami harmincöt törzzsel számolva azt jelenti, hogy földrészünk legnagyobb részének mindössze ezerötszáz lakója lehetett a kérdéses korszakban. Zimmermann szerint ez már annak fényében is meglepő adat, hogy mennyire sikeresen hódították meg életterüket az aurignaci ősemberek, és birkóztak meg a környezetükből rájuk leselkedő veszélyekkel.
Rendkívül nehéz pontos adatokkal szolgálni a kérdéses időszakról – véli Jennifer French, a Londoni Egyetem munkatársa, aki szerint jelen témában csupán óvatos becslésekre lehetünk képesek. Mindettől függetlenül a szakember úgy véli, német kollégáinak kutatása mögött kellő ráció rejlik, és fejtegetéseik egybevágnak más, ugyanezen korszakról korábban született tanulmányok eredményeivel. Megtéveszthet bennünket kontinensünk mostani népességszáma, melyből azt hihetjük, Európa mindig is hasonlóan zsúfolt volt. Holott úgy tűnik, negyvenezer évvel ezelőtt nem éppen ez volt a helyzet.
