Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Vajon mi mindent kell figyelembe venni ahhoz, hogy még nagyobb mértékben tudjuk kihasználni az eddig lakott területeket? A vertikális terjeszkedés foglalkoztatja a kutatókat.
Az emberiség evolúciós fejlődésével párhuzamosan foglaltunk el egyre több és több területet a szárazföldön. Minden előrejelzés arra utal, hogy nagyjából 2100-ra elérhetjük a bolygó majdnem teljes urbanizációját – írja a Scientific American.
Hova vezet az urbanizáció?
Az emberi települések kialakulásának folyamata az ipari forradalom hatására igencsak felgyorsult, azonban mostanra már szinte robbanásszerű az eddig nem lakott területek elfoglalása. A városok jövőjére vonatkozó előrejelzések gyakran disztópikus állapotokat fogalmaznak meg a hatalmas szennyezés és zsúfoltság miatt.
Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a sok negatív következmény mellett a városok mindig a virágzó és intenzív szellemi és társadalmi élet helyszínei voltak. Valójában az úgynevezett intelligens városok is egyfajta utópisztikus gondolatmenet eredményeként születtek. A fogalom olyan fenntartható nagyvárosokat takar, amelyek elősegítik a társadalmi kapcsolatok alakulását, vállalkozásra ösztönzik lakóikat, és elősegítik az emberi mobilitást. A 19. századi francia költő, Charles Baudelaire szavaival élve a modern metropolisz arról ismerszik meg, ha
valaki, aki konkrét cél nélkül látogat meg egy várost, tökéletes szabadságot érez, miközben felfedezi azt.
Vízszintes mozgás
De vajon mennyi a polgárok szabad mozgásának mértéke az egyéni mobilitás romantikáján túl? Az elmúlt évtizedben a tudomány előrehaladtával lehetővé vált, hogy az emberi mobilitást kellő részletességgel vizsgáljuk, ezzel segítve a környezetünk építésének stratégiai tervezését. Ezt az áttörést az okostelefonoknak köszönhetjük, melyek használata lehetővé tette, hogy emberek milliói mozgását kövessük nyomon és rögzítsük. Az adatok azonban – mivel a megfigyelések középpontjában európai és észak-amerikai városok álltak – leginkább a vízszintes mozgást tükrözték.
Ázsiában más a helyzet
A fentiektől nagyban különbözik az ázsiai helyzet. Itt a városokra a felfelé irányuló terjeszkedés jellemző. Az Ázsiában zajló intenzív urbanizáció eredményeképpen újfajta településtípus jelent meg, ez pedig a vertikális város. Az irány logikus, hiszen valójában a függőleges terjeszkedés az egyik leghatékonyabb módja a terület maximális kihasználásának. Annak ellenére, hogy a világ különböző tájain napról napra több felhőkarcoló készül el, meglepően keveset tudunk az emberi mobilitás vertikális irányáról. Az biztos, hogy ez ellentétben áll a horizontális emberi mozgás eddig ismert tulajdonságaival. A vertikális városok lakosai három dimenzióban mozognak: fel, le és keresztben. A függőleges mozgás lehetővé teszi a városi terek újragondolását és átalakítását. Például egy tokiói szálloda 40. emeletén található az előtér, egy szingapúri torony homlokzatába kertet építettek, egy szöuli sportközpont tetejére tervezték a teniszpályákat, és ez még csak egy pár lehetőség, amiknek a vertikális mobilitás teret enged.
Vertikális lehetőségek
De mennyire lehet szabad kezünk a vertikális városkép alakításában? Mindenekelőtt a sík város tulajdonságait kell összehasonlítani a függőleges város jellemzőivel. A város két pontja közti közlekedés is nagyon fontos szempont, hiszen abban az esetben, ha egy szomszédos felhőkarcoló sokadik emeletére szeretnénk átmenni, először mindenképp le kell menni a földszintre, majd a másik épületben újra fel. Ezáltal a közlekedés is többrétegűvé válik.
Míg a vertikális városok közlekedése elsőre korlátlannak tűnhet, számos akadállyal szembesülhetünk a magunk köré teremtett környezetben. A magas épületekben mindenképp szükség van liftek építésére, a bevásárlóközpontokban is mozgólépcsőn juthatunk el egyik szintről a másikra, ezek pedig nyilvánvalóan befolyásolják az emberek közlekedését. Hasonlóképpen, a földalatti közlekedési útvonalak naponta több millió embert szolgálnak ki, de nemcsak elősegítik, hanem korlátozzák is a vertikális mozgást, hiszen próbálják megakadályozni a zsúfoltságot csúcsidőben, emellett azonban lehetővé kell tenni a vészhelyzetben történő hatékony kiürítést is.
Az eddig rejtett tulajdonságok felderítéséhez és azonosításához a vertikális városok vizsgálatában szoros együttműködésre van szükség a várostervezők és a kutatók között. Megfizethető és hatékony érzékelők kellenek ahhoz, hogy a függőleges mozgásokat is nyomon lehessen követni, és ebből megfelelő mennyiségű adatot szerezzenek a szakértők. Ezek az új eredmények kulcsfontosságú szerepet töltenek be olyan tervezési elvek kialakításában, amelyek növelhetik a mobilitás hatékonyságát, ezáltal pedig elősegítik a vertikális városok élhetőségét. Már csak a parkolásra kell egy jó megoldást találni.
