Közvetlen hatás mutatható ki a háztartásban és a testápolásban használt vegyi anyagok jelenléte és a lánygyermekek korai kamaszodása között – derül ki egy terhes anyákat, majd gyermekeiket mintegy húsz éven keresztül vizsgáló amerikai kutatásból.
A Berkeley-ben található Kaliforniai Egyetem kutatói által végzett, a Knowridge Science Report által szemlézett vizsgálat kimutatta, hogy az olyan, mindennapi életünk során gyakran használt kémiai anyagok, mint a ftalátok, a parabének vagy a fenolok jelenléte az anyaméhben, majd a gyermekek szervezetében, közvetlenül okozója lehet annak, ha egy lánygyermek esetében a megszokottnál korábban kezdődik el a nemi érés folyamata. A kutatás azt is kimutatta, hogy ugyanez az összefüggés fiúk esetében nem áll fenn.
A vegyszerek és a kamaszodás
Ftalátokat elsősorban különböző illatosított termékek, például parfümök, dezodorok, samponok és kozmetikumok tartalmaznak. A fenolok, más néven karbolsavak közé olyan vegyületek tartoznak, mint a triklozán vagy a benzofenon 3, melyek gyakran előfordulnak szappanokban, hajfestékben, samponban, rúzsban és fogkrémben is. A parabéneket főleg védőanyagokként használják a kozmetikumok és egyéb higiénés termékek esetében.
Dr. Kim Harley, a kutatás vezetője szerint ezek az anyagok közvetlenül köthetőek ahhoz a tényhez, hogy napjainkban a lánygyermekek egyre hamarabb lépnek a kamasszá válás útjára. Harley és kollégái úgy találták, hogy azoknak az anyáknak, akiknek szervezete a terhesség alatt nagyobb mértékben tartalmazott két konkrét vegyületet, a parfümökben használt dietil-ftalátot, illetve az egyes szappanokban és fogkefékben jelen lévő triklozán nevű fertőtlenítőanyagot, lánygyermekei hamarabb léptek a serdülőkorba. Továbbá azt is megállapították a kutatók, hogy azoknál a lányoknál, akiknek szervezetében kilencéves korukban nagyobb mennyiségű parabének voltak kimutathatók, szintén korábban kezdődött a nemi érés folyamata.
Nagy átlagban évről évre hamarabb érnek a lányok, ami elég riasztó tény.
– magyarázza Harley, aki hozzáteszi: „A korai pubertás számos pszichés problémához vezethet, hiszen ez esetben fiatal lányoknak gyakran már kamaszkori viselkedési problémákkal kell megküzdeniük, emellett hosszú távon növeli az emlő- és a méhnyakrák kockázatát is.” A kutató szerint ezekre a jelenségekre közvetlen bizonyítékot nyújthat a fentebb vázolt kemikáliák és a pubertás korábbi megjelenése között kimutatott kapcsolat.
A tudóscsapat a salinasi szülészeti központban az 1999-es és a 2000-es évek során kezelt várandós nőket vizsgálta, majd az ezen terhességekből született, szám szerint 338 gyermek fejlődését követték figyelemmel születésüktől kamaszkorukig. A kutatók a terhesség 14. és 27. hetében is interjúkat készítettek a megfigyelt hölgyekkel, illetve a vizeletmintáikban is megmérték a ftalálok, parabének és fenolok koncentrációját.
A gyermekeknél a tudósok születéskor felbecsülték serdülésük várható mikéntjét, majd kilencéves korban mind a 179 fiú-, mind a 159 lánygyermek esetében vizeletmintát vettek, ezt követően pedig tizenhárom éves korukig kilenchavonta megvizsgálták testi fejlődésüket. A vizeletminták több mint 90 százalékában kimutatható volt a keresett összes vegyület jelenléte, a triklozán kivételével, mely az anyák 73 százalékának, illetve a gyermekek 69 százalékának mintáiban volt megtalálható.
A vizsgálatok során a kutatók úgy találták, hogy ha egy anya vizeletében az átlagoshoz képest dupla mennyiségű monoetil-ftalát volt kimutatható, a lánya esetében 1,3 hónappal korábban kezdődött a nemi szőrzet kifejlődése azon anyák gyermekéhez képest, akiknél az említett vegyi anyag szintje normális volt. Ugyanígy, Harley és munkatársai arra jutottak, hogy ha az anya szervezetében kétszeres mennyiségben voltak jelen parabének a terhesség idején, a lánya esetében átlagosan egy hónappal korábbra esett az első menstruáció időpontja.
És akkor mi van?
A kutatók szerint ezek a vegyi anyagok a szervezetbe kerülve befolyással bírnak egyes természetes hormonokra, például az ösztrogénre, blokkolva vagy akadályozva azok működését. Ezek az interferenciák különösen érzékenyen érintik a szervezetet az olyan kritikus időszakokban, mint a terhesség ideje vagy a serdülőkor. A fiúkat azért érinti kevésbé mindez, mert az ő serdülésük során más hormonális folyamatok lépnek fel, melyek működését kisebb mértékben akadályozzák az említett vegyületek.
Tudósok korábban már patkányokon megfigyelték, hogy ugyanezen anyagok miként hoznak előbbre bizonyos fejlődési jelenségeket, de ez volt az első alkalom, hogy emberek esetében is kimutatták ezen összefüggéseket. Harley úgy véli, kutatásuk azért is fontos, mert korábban senki sem vizsgálta ennyire részletesen mind az anyaméhben, mind a már megszületett és felcseperedő gyermekek esetében ezeket a hatásokat.
Természetesen a kutatásba számos olyan tényező belejátszott, mely miatt nem lehet mindenre kiterjedően objektívnak és teljes mértékben reprezentatívnak tekinteni annak eredményeit. A vizsgált alanyok többsége vidéki, farmon élő latin származású nők közül került ki, akiknek a többsége nem rendelkezett felsőfokú diplomával, illetve az átlag amerikai jövedelemszint alatt élt. Továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy azok a lányok, akik korábban kezdenek kamaszodni, természetesen hamarabb és nagyobb mennyiségben is kezdenek szépészeti és higiéniai termékeket használni, mint „kevésbé sietős” kortársaik.
Mindettől eltekintve a kutatók bíznak benne, hogy vizsgálatuk eredményei fényt vethetnek olyan összefüggésekre, melyek alapvetően fontos biológiai és demográfiai kérdések megválaszolásában segíthetnek. Az említett vegyületek olyan szinten részei mindennapi életünknek, hogy a felmérések szerint például az USA-ban élő nők 96 százalékának a vizeletében megtalálható belőlük valamelyik.
