LSD mámorban úszó drogos nyúl a mesekönyvben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

150 éves az egyik legfurcsább gyerekkönyv. Minden, amit eddig nem tudott az Alice csodaországban-ról!

Kevés olyan irodalmi alkotás, pláne mese van, amely akkora hatást gyakorol más tudományágakra, hogy az evolúcióbiológia használja a Vörös királynő hipotézist, az orvostudomány Alice csodaországban szindrómára csapott le, és még 150 évvel a megjelenése után is újra és újra feldolgozzák. A furcsa mese, amiért vagy rajong valaki, vagy utálja, leginkább egy LSD-s tripet jelenít meg, a szürreális világ, ahová a főhős csöppen, semmiben sem hasonlít a megszokott világképhez. Ennek a regénynek az írója legalább olyan paradox lény volt, mint a műve.

Lewis Carroll, eredeti nevén Charles Lutwidge Dodgson oxfordi matematika professzor, fotós, anglikán lelkész és költő volt egy személyben. A férfit sosem érdekelték a felnőttek, viszont a fél fülére siket, szorongó férfi sokat barátkozott gyerekekkel és sokat fotózta is őket. Kedvence Alice Liddell, egy dékán lánya lett, aki 10 éves volt megismerkedésükkor.

Galéria ikon

25

Galéria: 150 éves az Alice Csodaországban
Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty

Sokat rajzolta is a lányt, fotózta, néha meztelenül is, de ez akkoriban nem volt meglepő vagy természetellenes, próbálják bizonyítani azok, akik védelmezik az írót. Az biztosnak látszik, hogy a papnak készülő, de végül fel nem szentelt férfi és a gyerekek közt szexuális közeledés nem történt – legalábbis a ránk maradt információk szerint. Carroll és a kislány együtt jártak csónakázni, a könyv alapja talán ekkor született meg. Talán emiatt vetült a pedofília gyanúja a szerzőre, amit a BBC egy dokumentumfilmben mutatott be. 

A történet ott kezdődik, hogy egy Alice nevű kislány üldögél a folyónál, ahol megpillant egy zsebórát és elegáns holmikat viselő fehér nyulat, akit követni kezd. Az odújába is bemászik, ám a látvány megdöbbenti. Miközben keresi az utat kifelé, egy halom érdekes, bolond és megdöbbentő figurával találkozik, beleértve a szívtelen Szív királynőt is. Szerencsére a történet végére kiderül, az egész csak egy álom volt.

A könyvet sokan próbálták megfejteni, az abszurd, szürreális, gótikus vagy mágikus realista jelzőkkel illetett mű máig sokakat megihlet. Feldolgoztaa Disney, 1967-ben született belőle dal (Jefferson Airplane White Rabbit), átdolgozták pornóvá, készült belőle balett, színdarab, filmek, legutóbb pedig Tim Burton dolgozta fel (a kosztümök Oscart értek). Phantasmagoria címmel Marilyn Manson is rendezett belőle egy (még forgalmazóra váró) fantasy horrorfilmet. A témát könyv formájában is továbbírták, az első adaptációban, az 1895-ben "Új Alice a régi Csodaországban" címmel kiadott műben Alice amerikai kislány; magyarul 2007-ben jelent meg Peter Abrahams Lenn, a nyuszi barlangjában: rejtélyes történések Echo Fallsban című parafrázisa.

Carrollt és művét Franz Kafka, Philip K. Dick vagy épp Roald Dahl elődjének tekintik, a viktoriánus Anglia különös világát lehet felfedezni benne, szereplőket feleltetnek meg történelmi személyeknek.

Az irodalmárok és irodalomtörténészek a könyv megjelenése után és azóta is bőszen kutatják ezt a világot, Martin Gardner a The Annotated Alice című könyvében például azt mondja, hogy oxfordi helyek jelennek meg a műben – és valljuk be, ez azért nem olyan meglepő – és persze a szereplők egy része is hasonlít egy valós személyre, hogy mást ne mondjunk, a Szív királynő és Viktória párhuzama. Emellett számos matematikai és filozófiai utalás megjelenik a regényben, matematikusok vizsgálták nagyítóval az elmúlt másfél évszázadban, a toxikológusokról és pszichiáterekről nem is beszélve.

A könyv első része tananyag az iskolákban, a két könyvet (a folytatása az Alice Tükörországban címet viseli) több mint 100 nyelvre fordították le, Kosztolányi verziója például 1936-ban az Évike Tündérországban címet viselte. 2009-ben fordította újra Varró Zsuzsa (ehhez Varró Dániel fordította le a verseket), ezt tekinthetjük jelenleg az utolsó magyar verziónak. Alábbi galériában a történet 150 évének érdekes pillanataiból talál válogatást!

Galéria ikon

25

Galéria: 150 éves az Alice Csodaországban
Fotó: Universal History Archive / Europress / Getty
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

etelka
etelka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.