20 lenyűgöző régészeti felfedezés az elmúlt 20 évből – 2. rész

Olvasási idő kb. 4 perc

Folytatjuk múlt héten elkezdett kétrészes minisorozatunkat, amelyből kiderül, hogy napjainkban is milyen nagy számban bukkannak hihetetlen leletekre a régészek világszerte, legyen szó uralkodók sírjáról, nagy értékű aranytárgyakról vagy ókori társasjátékról.

A Mental Floss gyűjtésének első részét itt olvashatod, a következő tíz tételt pedig alább.

11. A világ legrégebbi lábnyomai

A dél-olaszországi Roccamonfina kialudt vulkán oldalában talált rejtélyes lábnyomokat a köznyelv Ciampate del Diavolo, vagyis Az ördög lábnyoma néven ismeri, a helyi legendák szerint ugyanis magától a sátántól származnak, hiszen csak ő képes épségben végiggyalogolni az izzó láván. A szám szerint 81 darab különös lábnyom titkát csak az ezredfordulón kezdték vizsgálni a régészek és geológusok, akik úgy találták, a leletek legalább 350 ezer évesek, formájuk és méretük alapján pedig a Homo heidelbergensis vagy a Homo sapiens neanderthalensis (Neander-völgyi ember) egyedeitől származnak.

A staffordshire-i leletből származó aranykincsek
Fotó: Marco Secchi / Getty Images Hungary

12. Elfeledett angolszász aranytárgyak

Terry Herbert angol amatőr kincsvadász 2009-ben egy staffordshire-i farmon fémdetektorral több mint négyezer darab angolszász eredetű színarany műtárgyra bukkant, melyek összértéke majdnem 5 millió dollárra rúgott – érdemes tehát felcsapni műkedvelő régésznek.

13. Különleges ősemberkoponya

2015-ben izraeli régészek egy 50-60 ezer éve élt ősember koponyájára bukkantak az ország északi részén található Kármel-hegy egyik barlangjában, amely a kutatók szerint alátámaszthatja a feltételezést, miszerint a modern ember őse Afrikából indulhatott útnak a különböző kontinensek felé, majd Közel-Keleten találkozott és keveredett a Neander-völgyiekkel.

14. A Stonehenge köveinek származási helye

A kutatók régóta tudják, hogy a Stonehenge kisebb kövei, az ún. kék kövek az építménytől 270 kilométerre található nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak, 2019-ben azonban a Londoni Egyetem régészcsapata megtalálta a két kőbánya pontos helyszínét, ahonnét a köveket az építkezéshez elszállították. A felfedezés cáfolta az elméletet, miszerint a kövek nem emberi munka által, hanem gleccserek olvadásával kerültek a híres kőépítmény helyszínére.

Észak-Walesből szállították a köveket a Stonehenge építéséhez
Fotó: Janine Lamontagne / Getty Images Hungary

15. Heródes király sírja

Az Újszövetség hírhedt alakja, a gyerekek tömeges lemészárlásáért felelős I. Heródes zsidó király földi maradványait 35 évig tartó kutatás után, 2007-ben találták meg izraeli régészek Jeruzsálemtől délre, a júdeai sivatagban található, Herodium nevet viselő ókori erődítményben. A szenzációs felfedezést az Izrael megalapítása óta történt legjelentősebb régészeti eredményként ünneplik, bár egyesek kételkednek benne, hogy a viszonylag szerény síremlékben a nagyzolásáról híres király maradványai fekszenek.

A Herodium-erődítmény maradványai
Fotó: RnDmS / Getty Images Hungary

16. A királynő elrejtett portréja

I. Mária skót királynő 1587-ben történt kivégzését követően gyanús dolognak számított, ha valakinek birtokában volt a tragikus sorsú uralkodó portréja, nem csoda, hogy sok művész inkább ráfestett a királynőről készült képeire, így tüntetve el az inkrimináló alkotásokat – 2017-ben kutatók Sir John Maitland 16. századi államférfi egyik portréját világították át röntgenes eljárással, így a festmény alatt előbukkant a jellegzetesen vörös hajú Mária arcképe, amelyet négy évszázadon át őrzött titokban a vászon.

17. 4000 éves társasjáték

Azerbajdzsán keleti részén jellegzetesen elrendezett, kőbe vájt lyukakra bukkantak egy ásatáson 2018-ban, melyekről kiderült, hogy a világ legrégebbi ismert társasjátékának maradványai: a játék az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában is közkedvelt szórakozásnak számító „58 lyuk” egyik változata lehetett, amellyel valószínűleg a 4000 évvel ezelőtt élt helyi pásztorok ütötték el üres perceiket.

Az azeri pásztorok kedvenc játéka
Fotó: Walter Crist / Gobustan National Park

18. A világ legősibb barlangrajza

Az eddig ismert legrégebbi barlangrajz egy vadászjelenetet ábrázol, amelyre az indonéziai Szulavéz szigetén bukkantak ausztrál régészek 2017-ben: a kormeghatározás szerint az alkotás legalább 43 900 éves, ezzel kenterbe veri az európai barlangfestményeket – például a híres lascaux-i és chauvet-i leleteket –, amelyek alig 30 ezer éve készültek.

19. A legöregebb emberi hajszál

2009-ben a dél-afrikai Johannesburg mellett, egy őskori hiéna ürülékében találták meg a világ legrégebbi fennmaradt emberi hajszálát, amely a paleontológiai vizsgálatok szerint egy 257 ezer évvel ezelőtt élt ember fejét borította – ezzel jócskán kenterbe verte az addig ismert legöregebb emberi hajszálat, amely egy mindössze 9000 éves múmiából származott.

20. Ókori sör

Sörfőzéshez használt tölcsér
Fotó: Jiajing Wang

Amerikai archeológusok 2016-ban a kínai Vej-folyó mentén végzett ásatások során bukkantak rá egy 5000 éves, szinte teljes épségben megmaradt sörfőző berendezésre és az abban főzött ital ragacsos, sárgás maradványaira – utóbbiak laboratóriumi elemzésével sikeresen rekonstruálták az ókori kínai sör receptjét, amelyet csíráztatott árpából, összezúzott kölesből és Jób könnyéből (egy kínai gyógyászatban ismert növényből), illetve gumókból főztek.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?