A szén-dioxiddal dúsított vodka és a királynék városa: Veszprém

Zanza!

Meghitt andalgásra vágysz a szerelmeddel, fel akarsz fedezni magadnak egy olyan helyet, ahol együtt van jelen történelmi, modern, és ahol még a gyerek sem unatkozik? Vagy egyszerűen szerelembe akarsz esni a várossal, amelynek története több mint ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, és ahol a Fény nevű alkoholos ital született? Akkor a te helyed Veszprém.

Ha úgy akarsz nekiindulni egy városnéző kiruccanásnak, hogy már az elején tudod, nem bánod meg, akkor van egy biztos tippünk: Veszprém. Bár - ha adhatunk egy jótanácsot -, a komolyabb városnézést ne feltétlenül egy ott rendezett fesztivál kellős közepén, másfél-két nap alatt próbáljátok meg abszolválni, mert könnyen beletörhet a bicskátok. Nem csak azért, mert az állatkerttől a Váron keresztül a helyi kávézókig bőven akad látnivaló, hanem mert Veszprém olyan város, amelyet csak úgy érdemes a magatokévá tenni, ha a legapróbb cseppig kiélvezitek az ottlétet, és a hagyományos turisztikai látványosságokon túl a mindennapi sziesztázásnak is bátran alávetitek magatokat.

Összeállításunkban igyekszünk mindenkinek programajánlatokkal szolgálni, attól függően, hogy kinek éppen mennyi idő adatik meg a királynék városaként is emlegetett Veszprémben. Az utóbbi elnevezés egyébként többek közt onnan ered, hogy a vár területén található Szent Mihály székesegyházat Szent István felesége, Gizella királyné alapította, amely egyszerre volt a magyar királynék koronázótemploma és temetkezési helye.

Ha 3 órád van Veszprémre

E röpke időintervallumban bizony komolyan meg kell fontolnod, hogy mire fordítod az itt töltött időt, bár tény, hogy ebben az esetben nem sokat kell gondolkodnod. A két alapcélpont, amit nem érdemes kihagyni, a Veszprémi Állatkert és a Vár. Előbbiben mi közel órát töltöttünk, pedig kísérőnk, Szabó Petra projektmenedzser viszonylag tempósan kalauzolt minket végig a több szempontból is családias hangulatú állatkertben. Mivel én körülbelül 15-20 éve járhattam itt utoljára, és emlékeimben meglehetősen siralmas körülmények – például a nagytestű állatokhoz képest fájdalmasan szűkös ketrecek – derengtek, egészen felvillanyozódtam az afrikai szavannákat idéző kifutók láttán.

A szafarijelleget egyébként itt az is fokozza, hogy orrszarvúk, zsiráfok és zebrák közös, közel egyhektáros élettérben múlatják az időt. Mint útközben megtudjuk, Pablo, a 2 és fél tonnás orrszarvú az állatkert sztárja, ha megkérdezel egy veszprémit, kicsoda Pablo, állítólag habozás nélkül tudja a választ. Az állatkert egyébként a veszprémi összetartás szimbólumának is tekinthető, hiszen annak idején, 1958-ban a lakók közreműködésével jöhetett létre a Fejes-völgy területén, a korábbi szeméttelep helyén. Kicsit mindenki a magáénak érzi, mert a legtöbbjüknek dolgozott valamilyen felmenője a felépítésén.

Gyerekbarát oldal

A '77-es születésű rinocérosz tavaly tavasszal kapott új családot a nőstény Rebeka és lánya, Naruna személyében, akik remekül eldagonyázgattak, miközben nem messze tőlük az ősszel német és holland állatkertekből érkezett 4 zsiráfbika sziesztázott. A veszprémi állatkert arról is híres, hogy Magyarországon itt született először csimpánz, nemrég pedig hóbagolyfiókák jöttek a világra, amire a gondozók emlékei szerint körülbelül 10-15 éve nem volt példa.

A családosoknak azért is különösen jó választás az állatkert, mert a gyerek (és nem csak ő) végtelenül szimpatikus – többek közt egy spanyol cirkuszból elkobzott – majmokkal szemezhet a csimpánzházban, ráadásképp pedig egy profi, színes faragványokkal, képekkel és mászókákkal tarkított, zárt játszóház, valóságos kalandpark is várja a legkisebbeket. Nem beszélve a látványetetésekről: mi épp a varik és a gyűrűsfarkú makik lakmározásának lehettünk tanúi, méghozzá testközelből.

Történelmi séta a várba

Központi elhelyezkedésének köszönhetően a veszprémi várhoz vezető út felér egy komplett városnézéssel, akár az állatkert, akár a Szabadság tér felől közelítünk. Így még csak terveznünk sem kell, és elénk tárul a város legszebb része: az említett teret a Rákóczi utca köti össze az Óváros térrel, Veszprém régi piacterével. Az utca mentén XVIII-XIX. századi épületek sorakoznak, amelyekben akár úgy is gyönyörködhetsz, hogy beülsz az egyik hangulatos kis kávézóba, amelyből ezen a szakaszon meglehetősen sok található.

A helyiek többek közt az Óváros téri Elefánt Étterem és Kávézót ajánlották, amely központi elhelyezkedésének köszönhetően valóban megér egy próbát, a feljebb, közvetlenül a Tűztorony tövében elhelyezkedő Tűztorony kisvendéglő pedig leginkább a belső dizájnjával hívta fel magára a figyelmünket, bár az akkor épp tomboló kánikulának köszönhetően egy árva lélek sem tartózkodott bent. A toronyba mindenképp érdemes felkapaszkodni, hiszen amellett, hogy ez a város egyik legjellegzetesebb szimbóluma, elképesztő panorámával ajándékoz meg, ha feljutottál.

A vár területén érdemes csak úgy szimplán sodródni, mert bármelyik pillanatban útba eshet egy jó kis időszakos kiállítás, de aki épp arra vágyik, semmiképp se hagyja ki a patinás Érseki palotát, amely május 1-től október 15-ig, idegenvezetéssel látogatható. Nagy szívfájdalmunk volt viszont, hogy a város egyik legemblematikusabb épülete, a Szent Mihály székesegyház gyakorlatilag egyszer sem volt nyitva, amikor arra jártunk, bár a neten az olvasható, hogy 10-17 óráig látogatható.

Ha 6-9 órátok van, vagy annál több

Természetesen minél több időd van, annál behatóbban ismerkedhetsz meg Veszprémmel, ilyenkor pedig érdemes valóban hatékony stratégiát felállítani. A már említett állatkert és vár mellett semmiképp se hagyd ki például a kettő közt elhelyezkedő Séd-patak völgyében nemrég átadott sétautat, ahol nem csak a nagyvárosi idegekre enyhítőleg ható természeti környezetet találsz, de két Árpád-kori emléket is: a veszprémvölgyi apácakolostort és a Margit-romokat. A Fejes-völgy felett átívelő Szent István völgyhíd ugyancsak kihagyhatatlan, az itteni panorámával csak a vár északi fokáról elénk táruló óváros látványa vetekedhet. Zseniális, ahogy ezen a ponton folyamatosan süvít a Bakonyból érkező szél – minket majdhogynem elfújt, miközben épp gyönyörködni próbáltunk.

A Fény otthona

Ha nem kell rohannotok és nem vetitek meg az alkoholt, kötelező jelleggel kutassátok fel a legkedveltebb helyi italmérőket, különös tekintettel a mára legendássá vált Bárka sörözőre. Hiszen kevés város büszkélkedhet saját fejlesztésű alkoholosital-specialitással, itt pedig nem kisebb szerzemény született, mint a Fény, azaz a szörpalapú habzó ital, amelynek elkészítésekor a szódásszifont feltöltik vodkával, és erre engedik rá a CO2-t. (Na jó, az eredeti ötlet az ősszigetesek emlékeiben még élénken élő Ruszkaja kocsmából származik, ezt élesztették fel a bárkások.)

Garantált padló, már ha nem vagy mértékletes. Honlapjukon így jellemzik magukat: „A Bárka egy szent hely. (...) A hely hangulatát két nem éppen cicababa kinézetű, többek szerint kissé elmebeteg pultos adja, kiknek szava szent, és akinek ez nem tetszik, menjen a piacra büfézni”. Itt nincs záróra, light kóla, szénsavmentes ásványvíz vagy fröccs. Nyáron azért az utóbbival vitatkoznánk. A merészebbeknek érdemes kipróbálniuk a „Megafényt” is, amelyben a szirup helyett 80-as Spitz vagy abszint az alap, erre jön a Fény...

Blogmustra