A nemrég zárult London Fashion Weeken Vivienne Westwood figyelmeztette a show-jára érkezett közönséget, hogy vessenek véget a vásárlási mániának. A sajátos környezetvédelmi kampányt folytató divattervező úgy látja, az emberek túl sok ruhát vásárolnak, amire valójában nincs szükségük, és ezzel nemcsak rengeteg hulladékot termelnek, hanem arra is ösztönzik a fogyasztási cikkek gyártóit, hogy még több, fölösleges árut dobjanak a piacra. Westwood szerint többek közt ez a folyamat is felelőssé tehető a globális felmelegedésért.
Atlétából tömítés
A ruhaiparban valóban óriási túltermelés folyik. A ruhák nagy része már nehezen eladható, ezért turkálókban próbálnak túladni rajtuk, vagy éppen ipari textillé, például tömítéssé, szigetelőanyaggá alakítják, de így is marad olyan ruha, amitől képtelenség megszabadulni. Ezért kerestük a választ arra a kérdésre, hogyan öltözködjünk változatosan anélkül, hogy ruhát vásárolnánk. Szabó Eszter Ágnes képzőművész, kurátor egyike azoknak, akik idehaza rendszeressé szeretnék tenni a ruhacsere alapján működő Freeshopokat.
„Először egy újrahasznosító workshopon, Rotterdamban ismertük meg, hogyan működik egy Freeshop. Miután minden nap feltöltötték újonnan érkezett ruhákkal, cipőkkel, nem is volt kedvem a városban vásárolni, annyira boldog voltam az ott szerzett cuccaimmal"- mondta a képzőművész, aki a Hints Istitute tagja. A nyugati mintára hazai workshopokon is rendeztek már ruhacserét, illetve a Cellux csoporttal közösen szervezték meg a Freeshop varrodát. Itt varrógéppel alakítják méretre a beérkezett ruhákat és szabják át a leendő tulajdonos ízlése szerint. „Az a legjobb érzés, amikor a művész tud segíteni. Nem baj, ha azzal jönnek be, hogy elszakadt a kutyapóráz, csináljuk meg, és az is jó feladat, ha egy nyolcvanas években viselt ruhát kell korszerűvé alakítanunk."
Ami ingyen van, nem támogatják
Nem véletlen azonban, hogy a ruhacsere csak ideiglenesen, meghatározott eseményekhez - például Sziget Fesztivál, Wamp- Ökoteregetés, vagy a most tavaszi Tükörben a világ kiállítás az Iparművészeti Múzeumban - köthetően működik idehaza. Ahogyan Szabó Eszter Ágnes fogalmazott: „ami ingyen van, azt itthon nem támogatják." A ruhacsere hazai viszonyairól írt korábbi cikkünkből is kiderül , hogy egy erre szakosodott üzletet a bérleti díjak és az alkalmazottak bére miatt bevétel nélkül nem lehetne fenntartani. Ezért léteznek olyan, ruhacserén alapuló turkálók idehaza, amelyek a visszahozott holmit az eredeti ár körülbelül harmadáért vásárolják vissza.
A hazai iparművészek és divattervezők egy része szívesen dolgozik újrahasznosított anyagokkal, az Ökosztüm ruhademonstráción például ezeket mutatják be, és a kiegészítőket említve Szilágyi Andrea cipőtervező gyakran turkálókból szerzi be a cipői készítéséhez felhasznált anyagokat. Ha a nemzetközi divatelőrejelzések itthon is érvényesülni fognak, akkor ezentúl nem lesz fontos szezononként frissíteni a ruhatárat.
Punk kiegészítők a nagymama szekrényéből
„Aki a rendszerváltás előtt járt gimnáziumba, annak az újrahasznosításról is van fogalma és arról is, hogy valaha léteztek elnyűhetetlen cuccok. A punk mozgalom idején a nagymama szoknyáiból remek darabokat lehetett készíteni, és az is gyakori volt, hogy a családok sosem dobták ki a gyerek kinőtt ruháit, azokat megörökölték a rokonok. A rendszerváltás után kezdődött a ruhák túltermelése és ezzel együtt az egyre silányabb áru megjelenése"- mondta Szabó Eszter Ágnes, aki szerint ez a folyamat elérte azt a kritikus szintet, amire megoldást kellett találni.
Nemrég Bahar Shahpar New York-i divattervező kijelentette, hogy 2010-es évek a fenntartható termelési módszerek elterjedése miatt a divatirányzatok lassulását eredményezik majd. A sűrűn váltakozó trendek helyett az időtlen stílusok kapnak nagyobb teret, és a tömegárut felváltják a hosszabb használatra tervezett holmik, amelyek praktikusak.
Li Edelkoort a Trend Union trendelőrejelző csoport holland vezetője is hasonlókról beszélt, amikor a jövő divattrendjeit kutatva kijelentette, ismét a tartós anyagokból készült ruhák lesznek a divatosak, a klasszikus szabású farmerok mellett bejönnek a munkásruhák és a tartós, kötött holmik is.
