Spontán üzletek, talán ez a legjobb fordítás a pop-up store jelenségre. Lényege, hogy egy márka időszakos helyszínt választ, néhány napra, esetleg hétre elfoglal egy üresen álló üzlethelyiséget vagy felhúz egy ideiglenes építményt, sátrat, iglut, pagodát. Megnéztük, milyen egy pop-up store Budapesten.
Tiszavirág életű boltok, türelmetlen vásárlók
Régen előfordult, hogy egy üzlet évekig pont ugyanazokat a termékeket árulta - és nemcsak a szocialista gazdaságban volt ez jellemző. Ma már olyan gyorsan cserélődik az áru a polcokon, hogy jobb, ha nem gondolkodunk sokat, ha valami megtetszik, mert másnap már lehet, nem lesz ott.
A nagy szezonális kollekciók mellett évek óta egyre több kisebb, kapszulakollekció jelenik meg - mintha a vásárlók egyre türelmetlenebbek lennének. A pop-up üzlet kitalálója felfedezte a fordított arányosságot: minél rövidebb ideig elérhető valami, annál többen kíváncsiak rá: nem akarnak lemaradni semmiről.
A válság is közrejátszott
Valószínűleg a válság is közrejátszott abban, hogy a foglalt házak és gerilla kampányok mellett elterjedtek a pop-up boltok – hiszen egy állandó üzlet fenntartásánál jóval alacsonyabb költséget jelent egy ilyen tér, és képes nagy vásárlóerőt koncentrálni. Nem kell sok éven át bérleti díjat fizetni és a berendezésre is az olcsó, de annál kreatívabb megoldások jellemzőek. Egy ilyen koncepció hírértéke is magasabb, például bejárta a sajtót, amikor Kate Spade hatalmas iglut húzott fel egy New York-i parkban.
Eseménynek álcázott vásárlás
A hírverés töbnyire az interneten zajlik – nem egy nagy, hivatalos, csillogó-villogó kampányt kell elképzelni, a pop-up strore-okról inkább a Facebook és a divatbloggerek révén tudnak a vásárlók, és ezáltal sokkal inkább közösségi eseményként élik meg, mint a vásárlás hétköznapi aktusaként.
A kíváncsiságot pedig a különleges ajánlatok mellett a performanszok, kiállítások – illetve maga az enteriőr kelti fel. Az átmeneti tér pedig rengeteg lehetőséget ad a kísérletezésre – a pop-up store inkább hasonlít galériára, mint hagyományos üzletre.
Nanushkával indult itthon
Nagyjából hét éve nyílt az első pop-up store, de itthon még csak most kezdik felfedezni. Nanushka volt az úttörő, amikor télen átmeneti üzletet nyitott a Deák Ferenc utcában, nagy hírverést generálva első tavaszi darabjainak.
Ezután a magyar tervezők ruháit és kiegészítőit forgalmazó OurStyle Boutique webshop következett, akik annyira megszerették a műfaj, hogy most nyitották a harmadik pop-up store-t. Ez külföldön is jellemző, bár sokkal magabiztosabban vásárolnak online, mégis nagy esemény, amikor egy webshop “lejön” a hálózatról, és virtuális áruházát egy időre valódira cseréli.
Az első OurStyle pop-up üzlet a Marie Claire Fashion Days felkérésére jött létre, a második pedig a Coin áruház közreműködésével, jelenleg pedig a Mammutban kaptak egy üres üzlethelyiséget. Nem mindenki rajongott ezért a helyszínért, de valójában nagy lehetőséget rejt: egy plázában olyan közönséget is elérnek, akik korábban nem találkoztak magyar tervezők darabjaival. Itt koncentráltan jelen van a magyar divatszakma – legalábbis egy meghatározó szelete. Több, mint 20 divattervező, Nanushka, Abodi Dóra, NUBU, Konsánszky Dóra, Mojzes Dóra, Pazicski, Vágó Réka, Szegedi Kata, LOKALwear, Tóth Bori, Tamara Barnoff és még sokan mások képviseltetik magukat az ideiglenes üzletben.
Pop-up store a plázában
A válogatás szerencsésnek mondható, ugyanis szépen mutatja, hogy milyen széles skálán mozog a kínálat, ami a fiatal magyar tervezők kollekcióit illeti: hétköznapibb, hordhatóbb ruhák (NUBU, Nanushka) és bátrabbaknak való darabok egyaránt vannak a kínálatban, például Abodi Dóra gyönyörű táskái vagy Mojzes Dóra flitteres ruhái, amelyek már-már gyűjtői daraboknak minősülnek, hiszen egy régebbi kollekcióból származnak.
Akadtak kellemes meglepetések, például egy lélegzetelállító Konsánszky darab – és olyan kellemetlen fordulatok is, mint Makány Márta méregdrága farmerdzsekije, amit az a haute couture sajátos értelmezése szerint festékkel fröcsököltek össze. Ráadásul a dzsekin az eredeti farmer márka logója is szerepel a Makány-címke mellett, amire sehogysem találtunk magyarázatot.
Nem csak az eladás a lényeg
A pop-up store forgatókönyv szerint nem pusztán az eladásról szól az üzlet, hanem kiállítótérként is funkcionál, olyan divatfotósok munkái kapnak teret, mint Balla Vivienne, sőt Mojzes Dóra sárkányos kabátját is bemutatták, akik esetleg lemaradtak volna arról a divattörténeti jelentőségű pillanatról, amikor Dóra diplomakollekciójával berobbant a szakmába, most pótolhatják. Ami az enteriőrt illeti, szintén maradunk az ortodox pop-up kellékeknél: lényegében raklapok és olcsó csomagolópapír mint tapéta alkotja a berendezést.
A low-budget megoldásokkal nincs baj, de egy kicsivel több meglepetés, erősebb látvány hozzájárulna, hogy még több gyanútlan plázalátogató tévedjen be az üzletbe. Biztos akadt volna egy-két fiatal építész, aki épp nyári szünetét tölti és olyan ötleteket tudott volna bedobni, mint Edwards Moore koncepciója egy ausztrál pop-up store számára – az Arnsdorf tiszavirág életű boltjában kifeszített harisnyák tagolták a teret, ami olyan hatást keltett, mintha egy ásvány belsejében vagy az izomrostok szálai közt helyezkedne el. Nehéz elképzelni egy ehhez hasonló üzletet egy budapesti plázában, de nagyon várjuk a pillanatot, amikor megjön a bátorság hozzá.
Fotó: Kováts Dániel
