Azt mondták a vérvételen, hogy nehéz megtalálni a vénádat? Ez lehetett az oka

Olvasási idő kb. 2 perc

Számos oka lehet annak, hogy egyes emberek vénáit nehezebb megtalálni a vérvétel vagy az infúzió bekötése során.

A legtöbb ember életében számos vérvételen esik át. Ez egy egyszerű, rutinszerű orvosi eljárás, néha mégis megtörténik, hogy a nővérke „nem találja a vénát”, így az elméletileg gyors és gördülékeny beavatkozás kellemetlen, esetekben akár zúzódásokkal járó megpróbáltatássá válik. A magyarázat meglepő lehet.

Ez nehezítheti a véna megtalálását

Szakemberek szerint több oka lehet annak, ha egy betegnek azt mondják, nehéz megtalálni a vénáját. Ezt nemcsak a vérvételi technika, illetve a vénák mérete és mélysége befolyásolhatja, hanem néhány további, kevésbé ismert tényező is.

Nem csak a nővérkén múlhat, ha elsőre nem találja meg a vénádat
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A vérvétel megszokott technikája az, hogy érszorítót helyeznek a felkarra a bicepsz köré, azzal a céllal, hogy kitágítsák az alsó kar vénáit. Amikor aztán az érintett vénák kitágulnak, kiszélesednek, egy injekciós tűt a bőr alá szúrva, fecskendővel veszik le a vért.

Ha azonban az érszorítót túl szorosan vagy túl lazán helyezik el, a vénák rejtve maradhatnak.

Szintén problémás lehet, ha valakinek túl kicsik, esetleg mélyen a bőr alatt vannak a vénái, ami akadályozhatja kitapintásukat – különösen magasabb testtömeg esetén. Másoknál pedig inkább az zavar be, hogy „gördülő” vénáik vannak, amelyek érintésre elmozdulhatnak, így a tű beszúrása során megváltozhat a helyzetük.

A hőmérsékleten is múlhat

A felszíni vénák a test hőmérséklet-szabályozó rendszerének részét képzik, így a vérvétel sikere szempontjából nem elhanyagolható a helyiség hőmérséklete sem. „Ha nagyon melegünk van, minden erünk kitágul, ami segít leadni a hőt. Ha viszont fázunk, testünk hormonokat választ ki, hogy összehúzza a vénákat, így azok nem tudnak kitágulni” – mondja az érsebész.

Befolyásoló tényező lehet még a magas stressz-szint és a szorongás is. Az ilyen mentális hatásokra válaszul a bőrben lévő vénák az „üss vagy fuss reakció” elvét követve összehúzódnak, miközben az izmokat ellátó erek kitágulnak.

Az ideges betegek elsápadnak, mivel az összes véredény összehúzódik a bőrükben. Vénáikat ezért nagyon nehéz kitágítani a vérvételhez.

A vérvétel attól is elnyúlhat, hogy túl stresszes vagy
Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Végezetül ott van az az eshetőség, hogy a vénák megtalálását a kiszáradás, egy vérmennyiséget befolyásoló állapot (pl. műtéti sokk) vagy egy múltbeli sérülés hátráltatja.

Azoknál a betegeknél, akik már sok vérvizsgálaton estek át, rendszeresen kaptak vénásan gyógyszert, vagy vénaműtétjük volt, előfordulhat, hogy vénáik egyszerűen túl sérülékennyé válnak a vérvételhez.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?