Te is azt hitted, hogy semmire nem jó? Ez a meglepő dolog történne, ha nem lenne vakbelünk

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Akadnak olyanok, akiknek eltávolítják, és olyanok is, akik nélküle születnek, ez az apró szerv mégsem teljesen haszontalan. Noha évtizedeken át hittünk abban is, hogy valójában egy apró evolúciós maradvány, amelynek semmi funkciója nincs, a tudomány ma már bizonyította: egészen más lenne a világ, ha senkinek nem lenne vakbele.

Ha a következő buliban leül a hangulat, segítünk feldobni: kérdezd meg a társaságot arról, vajon mire jó a vakbél. A válasz az lesz, hogy semmire, esetleg, hogy nem ezért ültetek le társasjátékozni vagy iszogatni, hogy fölösleges dolgokat tárgyaljatok meg. Ha mégsem lennél nyilvánosan geek, arra az esetre is vannak ötleteink: fusd át a tudomány izgalmas véleményét arról, vajon mi történne, ha nem lenne vakbelünk. 

Az Imaginary Earths című sorozat azt találgatja, milyen lehet a világ, ha az élet egyik vagy másik, akár a bolygóval, akár az emberiséggel kapcsolatos kulcsfontosságú aspektusa megváltozna.

A vakbelet gyakran az evolúció haszontalan maradványának tekintik, hasonlóan a bálnák hátsó lábcsontjainak maradványaihoz. A Case Reports in Surgery folyóirat jelentése szerint 100 000 emberből körülbelül 1 vakbél nélkül születik, vagyis túl nagy haszna nem lehet, ha a természet sem ragaszkodik hozzá minden egyes esetben – gondolhatnánk. De milyen lenne akkor az élet, ha mindenkinek hiányozna a vakbele?

A vakbél egy kis kukac alakú zsákutca, cső alakú hólyag, amely a vastagbélből ágazik le. Charles Darwin azt feltételezte, hogy a vakbél az ősember egyik fontos szerve volt, és amikor zöldféléket evett, segítette őt az étel megemésztésében. Mivel ezek az ősök idővel a könnyebben emészthető, gyümölcsalapú étrendre támaszkodtak, Darwin úgy gondolta, hogy a vakbél már nem tölt be olyan funkciót, mint annak idején, így olyanná vált, mint az emberi gerinc tövében található kis, háromszög alakú csont, amely a farokcsontok maradványa.

Idézőjel ikon

„Ha Darwin akkor tudta volna, amit a tudósok most tudnak a vakbélről, soha nem gondolta volna, hogy ez az evolúció értéktelen maradványa”

– jelentette ki William Parker, az észak-karolinai durhami Duke Egyetem Orvostudományi Karának sebészeti docense.

2007-ben Parker és munkatársai úgy találták, hogy a vakbél hasznos bélbaktériumok tárolójaként szolgálhat, amelyek segítik a szervezetet az étel megemésztésében – számoltak be a Journal of Theoretical Biology című folyóiratban. Amikor a betegségek a jó és a rossz mikrobákat is kiürítik a bélből, jó baktériumok léphetnek elő a vakbél biztonságos kikötőjéből, hogy segítsenek visszaállítani a bélrendszert az egészséges állapotba.

„Ezenkívül ebben a szervben nagy mennyiségű limfoid szövet található. Ez a szövet limfocitákként ismert fehérvérsejteket termel, amelyek elősegítik az immunrendszer válaszát a behatoló baktériumokra, ami arra utal, hogy a vakbél segíthet ezen immunsejtek létrehozásában” – részletezte a Live Science-nek Heather F. Smith, az arizonai Glendale-i Midwestern Egyetem evolúcióbiológusa. 

Amikor Smith, Parker és kollégáik azt vizsgálták, hogy mikor alakult ki a vakbél az állatvilágban, úgy találták, hogy a vakbél legalább 80 millió éve létezik az emlősök evolúciójában. Ezenkívül azt is felfedezték, hogy a vakbél legalább 32 alkalommal egymástól függetlenül fejlődött ki emlősök között, olyan változatos fajokban, mint az orangutánok, vombatok, kacsacsőrűek, hódok, koalák, disznók és lamantinok – írták 2013-ban a Comptes Rendus Palevol folyóiratban.

Mi lenne, ha senkinek nem lenne vakbele?

„Ha a vakbél eltűnne egy vadászó-gyűjtögető társadalomban, sokkal több ember halna meg fertőző betegségekben, mint egyébként” – mondta Parker. „Aztán hosszú idő alatt, évmilliók során, szerintem lassan kialakulna valami, ami ugyanúgy működik, mint egy vakbél” – fűzte hozzá.

Azért erre a válaszra nem számítottunk
Fotó: RapidEye / Getty Images Hungary

Parker szerint, ha a vakbél eltűnne egy modern társadalomban az ipari forradalom után, az embereknek antibiotikumokkal kellene segíteniük a túlélést. Vakbél nélkül az emberek nem rendelkeznének a vakbélben található hasznos baktériumokkal, amelyek segíthetnének a káros fertőzésekből való felépülésben. 

Furcsa, de ha így történne, jó eséllyel székletátültetések lennének szükségesek. Ezek egyre elterjedtebb eljárások, melyek során az egészséges emberek ürülékét a bélproblémákkal küzdő betegek beleibe juttatják a torkán vagy a fenéken elhelyezett csövön vagy kapszulán keresztül, hogy a transzplantáció egészséges baktériumokat juttasson a bélrendszerbe. 

Mindent összevetve, egy vakbél nélküli világban az emberiség gyakrabban küzdene a baktériumokkal. Az az elképzelés, hogy ennek a szervnek ideje lejárt, és semmi haszna nincs, lassan olyan állítássá válhat, amelynek az ideje valóban lejárt. A vakbelünk még ma is kifejezetten fontos szervünk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.