Ekkora túlsúly felett nem köthetsz biztosítást: miért pont ez a határ?

Olvasási idő kb. 2 perc

Egyre több biztosító utasítja vissza leendő ügyfeleit egy egyszerű indokra hivatkozva. Bizonyos súlyhatár felett olyan kockázatokkal jár számukra a biztosított személy egészsége, hogy nem hajlandóak háttérszolgáltatást nyújtani. Milliók maradhatnak emiatt biztosítási szolgáltatás nélkül.

Az elhízás egyre komolyabb problémát jelent a nyugati világban, hazánkban és szerte Európában, azonban nem csak az egészségügyi kockázatokkal kell számolni az érintetteknek, egy szimpla életbiztosítás is elérhetetlenné válik azoknak, akik túlsúlyosak. 

A napokban jelent meg ismét egy hír azzal kapcsolatban, hogy súlyára tekintettel visszautasítottak egy férfit, aki életbiztosítást akart kötni. A 159 kilogrammos brit férfi nem érti, miért jelentene a krónikus betegeknél nagyobb biztosítási kockázatot ő, aki valójában egészséges, csak kicsit többet nyom a súlya. 

Az elhízás komoly befolyással lehet egészségügyi állapotunkra
Fotó: Sebastian Kaulitzki/science Phot / Getty Images Hungary

A túlsúly azonban a biztosítótársaságok szerint komoly kockázat, hiszen olyan másodlagos betegségek követhetik, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a felnőttkori diabétesz, mozgásszervi problémák vagy az asztma. Éppen ezért a biztosítótársaságok legfontosabb kérdése az életkor mellett a leendő kliens BMI-je.

A testsúlyból és testmagasságból számított BMI-index azt mutatja meg, hogy milyen testsúly-kategóriába tartozol. Kilogrammban megadott testsúlyod magasságoddal elosztva nemcsak a biztosítók, de a WHO is 6 kategóriát különböztet meg kórosan soványtól (18,5 BMI alatti érték esetén) a túlsúlyoson (25–29,9) át a kórosan elhízottig. Utóbbit három részre osztja, a III. kategóriájú, súlyos elhízottság a 40-es BMI-index felettieket érinti. A legtöbb biztosítótársaság őket élből elutasítja. 

Súlyhatáros biztonság

159 kilogrammos súlyával a már említett Edmund Greaves is a legutolsó kategóriába tartozik. Angliában nincs biztosító, aki szerződne vele, de Magyarországon sem járna jobban. A 40 feletti BMI-vel rendelkezőknek ugyan itthon még van lehetőségük bizonyos feltételekkel biztosítást kötni, de átlagosan 36 százalékkal kerül számukra több pénzbe a havi díj, mint egy feleakkora súlyú embernek. Hogyha pedig krónikus betegséggel is élne az, aki 140 kg testsúly felett szerződne, ennél még borsosabb áron teheti csak meg, ha egyáltalán szóba áll vele valamelyik egészségügyi szolgáltató.

Az OECD legfrissebb vizsgálatai szerint ma már minden második felnőtt és csaknem minden hatodik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Magyarország a negyedik, túlsúlyban leginkább érintett ország a világon, a társadalom 30 százalékaaz egészségesnél súlyosabb hazánkban. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.