Kisebb az esélyed a demenciára, ha legalább ezt a végzettséget megszerezted

Olvasási idő kb. 2 perc

A kutatók rájöttek arra, mennyi időt kell az iskolapadban eltölteni ahhoz, hogy csökkenjen a demencia kialakulása. Kiderült ugyanis, hogy minél hosszabb ideig részesül valaki oktatásban, annál jobban védett lesz a kognitív hanyatlással szemben.

Talán kevesen gondolták volna, hogy a középiskola befejezése, a főiskolai és az egyetemi tanulmányok vagy más felsőfokú végzettség megszerzése drámaian csökkenthetik a demencia kialakulásának esélyét, továbbá késleltetik a memóriavesztés első tüneteit. Érettségi vagy diploma nélkül akár 20 évvel korábban is kialakulhat a demencia.

Már fiatalon el kell kezdeni a megelőzést

Ma már közismert, hogy a memória rendszeres fejlesztése, edzése az agyműködést serkentő ételek fogyasztása és bizonyos étrend-kiegészítők szedése az életkor előrehaladtával megóvhat bennünket a feledékenységtől, vagy az elme egyéb hanyatlásától, amely az olyan súlyosbodó betegségből ered, mint a demencia.

Az időskori feledékenység is a demencia egyik velejárója
Fotó: RealPeopleGroup / Getty Images Hungary

De ma már azt is tudjuk, nem elég csupán idős korban elkezdeni arról gondoskodni, hogy megőrizzük az elménk egészséges működését.

A világ legkiválóbb egyetemein végzett új kutatások ugyanis feltárták, hogy az életmóddal kapcsolatos döntéseink már fiatalkorunktól kezdve befolyásolhatják a demencia kockázatát, illetve azt, hogy mikor, melyik életszakaszban és milyen formában kezdődik el a kognitív hanyatlás. Különösen igaz ez az oktatással kapcsolatban.

Óv a tanulás a demenciától

A kutatók legutóbb arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző iskolázottsági szintek hogyan befolyásolják a megélt életkort, valamint a demencia kialakulásának valószínűségét. A vizsgálatban csaknem 16 ezer felnőtt vett részt, közülük mintegy 3500-nál valamikor demencia tüneteit tapasztalták. A kutatók azt vizsgálták, hogy a legtöbb résztvevőnél milyen életkorban jelentkeztek először a tünetek, és azt elemezték, hogy ez különbözik-e az iskolai végzettség, származás és nem szerint. 

Az egyetemi diploma megszerzése is segíthet meggátolni az időskori demencia kialakulását
Fotó: John Giustina / Getty Images Hungary

Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik nem fejezték be a középiskolát, szignifikánsan nagyobb volt a kockázata annak, hogy kialakul a demencia, hiszen a legtöbb ilyen végzettségű embernél a tünetek már 65 éves kor előtt jelentkeztek. Ezzel szemben a főiskolai végzettséggel rendelkezőknél a demenciát jellemzően 85 éves koruk körül tapasztalták.

A középiskolai végzettséggel nem rendelkezők esetében is sokkal nagyobb volt a demencia kialakulásának esélye életük során, sőt kiderült az is, hogy a nők sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a férfiak. Az adatok azt bizonyították, hogy a középiskolai végzettséggel nem rendelkező férfiaknál csaknem 42 százalék volt a demencia kockázata, szemben a főiskolát végzett férfiak mintegy 22 százalékával.

Idézőjel ikon

Az érettségivel nem rendelkező nőknél 45 százalékos volt a demencia kockázata, míg a főiskolát végzett nők 27 százalékával.

A hosszú tanulóévek késleltetik a memóriavesztést

A kutatás azonban kristálytisztán világossá tette, minél több oktatásban részesül valaki, annál jobban védett lesz a demenciával szemben. A középiskola befejezése, főiskolai tanulmányok vagy felsőfokú végzettség megszerzése drámaian csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, késlelteti a memóriavesztés első tüneteit és megvédheti az agyat.

Nem csupán a viselkedés, hanem a kommunikáció során használt kifejezések, szavak is árulkodhatnak a demenciáról. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, mit üzen az elménk állapotáról a szóhasználatunk.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?