Nagyon izgalmas dolog derült ki a pókokról, máshogy fogsz ezután nézni rájuk

Olvasási idő kb. 2 perc

Korábban úgy gondoltuk, hogy az álmok csakis az ember sajátjai, mostanra azonban úgy tűnik, hogy ez nem így van: talán az állatok is álmodhatnak – igen, még a pókokról is feltételezhetjük ezt!

„Amit ezek a pókok alvás közben átélnek, minden bizonnyal álomnak nevezhető” – hozta nyilvánosságra Daniela Rössler, a németországi Konstanzi Egyetem viselkedésökológusa a friss kutatási eredményeit. A kutató éjjel-nappali megfigyelés alatt tartott pókokat, így kiderült, hogy a pókok éjjeli pihenésük idején úgy viselkedtek, mint mi, emberek alvás közben. Nyújtóztak, forgolódtak, vakaróztak, és volt még egy megfigyelt jelenség, amely igazán közel hozta őket az emberekhez.

Az álom funkciója létfontosságú lehet a pókoknál is

Rössler és munkatársai 2022-ben fedezték fel, hogy a pókoknál 17 percenként alvás közbeni gyors szemmozgással járó REM-tevékenység figyelhető meg. Ha REM van, akkor pedig elképzelhető, hogy a pókok közben álmodnak is: a REM-szakaszokat nem a fent leírt mozgolódás közben látták, hanem amikor az állatok mozdulatlanul aludtak.

Ha a Rösslerék megfigyelte pókok tényleg álmodnak, az is elképzelhető, hogy a túlélés szempontjából fontosak számukra az álomképek. Az embernél ezek legfőbb feladata, hogy feldolgozzák a napközben megélt információkat.

Idézőjel ikon

Ameddig az emberek saját ismerőseikről, rokonaikról, munkatársaikról álmodnak egy mindennapi helyszínen, addig a pókok más rovarokkal álmodhatnak.

A feltételezések szerint akárcsak az ember, úgy egy pók is a napközben megélt eseményeket dolgozza fel elmosódott képek formájában alvás közben. 

Az álom a pókok számára is létfontosságú lehet
Fotó: GettyImages

Más állatok is álmodhatnak?

A pókok mellett további állatfajokat is vizsgáltak már: ezekből a kutatásokból kiderült, hogy a REM-fázis alvás közben számos fajnál megfigyelhető. Azonban

vannak olyan fajok, amelyeknél egyáltalán nem találtak REM-szakaszt az alvás ideje alatt: ilyen a bálna és a delfin.

A polipok vagy a szakállas agámák esetében ugyanakkor megvan a REM: érdekes, hogy mennyire eltérő fajokról feltételezhető, hogy akár álmodhatnak, csakúgy, mint az emberek. Magunkat nagyon különleges emlősöknek tartjuk, de könnyen lehet, hogy nincsen igazunk, és sokkal kevesebb választ el bennünket az állatvilágtól, mint ahogy azt gondoltuk volna. 

Egy állat sosem fog beszámolni az álmairól

A kutatók dolgát nagyban nehezíti az a tény, hogy az emberek álmairól azért tudunk sokat, mert beszélnek róla, ez pedig az állatok esetében elképzelhetetlen.

Azt sem tudjuk ráadásul, mi a REM-szakasz valós funkciója. Az egyik legelfogadottabb elképzelés szerint a REM segíti az agyat az emlékek kialakításában és átszervezésében; más elméletek szerint a REM támogatja az agy fejlődését, segíti a test mozgásrendszerének fejlődését, fenntartja az ébrenléti tevékenységekhez szükséges áramköröket, hogy azok alvás közben ne romoljanak, esetleg emeli az agy hőmérsékletét.

Bármit is tud a REM-fázis, az, hogy ennyi fajban megvan, arra utal, hogy nagyon fontos funkciója lehet – és közel sem annyira emberspecifikus, mint eddig véltük.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.