Nagyon izgalmas dolog derült ki a pókokról, máshogy fogsz ezután nézni rájuk

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Korábban úgy gondoltuk, hogy az álmok csakis az ember sajátjai, mostanra azonban úgy tűnik, hogy ez nem így van: talán az állatok is álmodhatnak – igen, még a pókokról is feltételezhetjük ezt!

„Amit ezek a pókok alvás közben átélnek, minden bizonnyal álomnak nevezhető” – hozta nyilvánosságra Daniela Rössler, a németországi Konstanzi Egyetem viselkedésökológusa a friss kutatási eredményeit. A kutató éjjel-nappali megfigyelés alatt tartott pókokat, így kiderült, hogy a pókok éjjeli pihenésük idején úgy viselkedtek, mint mi, emberek alvás közben. Nyújtóztak, forgolódtak, vakaróztak, és volt még egy megfigyelt jelenség, amely igazán közel hozta őket az emberekhez.

Az álom funkciója létfontosságú lehet a pókoknál is

Rössler és munkatársai 2022-ben fedezték fel, hogy a pókoknál 17 percenként alvás közbeni gyors szemmozgással járó REM-tevékenység figyelhető meg. Ha REM van, akkor pedig elképzelhető, hogy a pókok közben álmodnak is: a REM-szakaszokat nem a fent leírt mozgolódás közben látták, hanem amikor az állatok mozdulatlanul aludtak.

Ha a Rösslerék megfigyelte pókok tényleg álmodnak, az is elképzelhető, hogy a túlélés szempontjából fontosak számukra az álomképek. Az embernél ezek legfőbb feladata, hogy feldolgozzák a napközben megélt információkat.

Idézőjel ikon

Ameddig az emberek saját ismerőseikről, rokonaikról, munkatársaikról álmodnak egy mindennapi helyszínen, addig a pókok más rovarokkal álmodhatnak.

A feltételezések szerint akárcsak az ember, úgy egy pók is a napközben megélt eseményeket dolgozza fel elmosódott képek formájában alvás közben. 

Az álom a pókok számára is létfontosságú lehet
Fotó: GettyImages

Más állatok is álmodhatnak?

A pókok mellett további állatfajokat is vizsgáltak már: ezekből a kutatásokból kiderült, hogy a REM-fázis alvás közben számos fajnál megfigyelhető. Azonban

vannak olyan fajok, amelyeknél egyáltalán nem találtak REM-szakaszt az alvás ideje alatt: ilyen a bálna és a delfin.

A polipok vagy a szakállas agámák esetében ugyanakkor megvan a REM: érdekes, hogy mennyire eltérő fajokról feltételezhető, hogy akár álmodhatnak, csakúgy, mint az emberek. Magunkat nagyon különleges emlősöknek tartjuk, de könnyen lehet, hogy nincsen igazunk, és sokkal kevesebb választ el bennünket az állatvilágtól, mint ahogy azt gondoltuk volna. 

Egy állat sosem fog beszámolni az álmairól

A kutatók dolgát nagyban nehezíti az a tény, hogy az emberek álmairól azért tudunk sokat, mert beszélnek róla, ez pedig az állatok esetében elképzelhetetlen.

Azt sem tudjuk ráadásul, mi a REM-szakasz valós funkciója. Az egyik legelfogadottabb elképzelés szerint a REM segíti az agyat az emlékek kialakításában és átszervezésében; más elméletek szerint a REM támogatja az agy fejlődését, segíti a test mozgásrendszerének fejlődését, fenntartja az ébrenléti tevékenységekhez szükséges áramköröket, hogy azok alvás közben ne romoljanak, esetleg emeli az agy hőmérsékletét.

Bármit is tud a REM-fázis, az, hogy ennyi fajban megvan, arra utal, hogy nagyon fontos funkciója lehet – és közel sem annyira emberspecifikus, mint eddig véltük.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.