Ha ezt a hétköznapi jelet tapasztalod, kétszer nagyobb a Parkinson-kórra az esélyed

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy tanulmány megerősítette, hogy a szorongás potenciálisan a Parkinson-kór korai jele lehet az idősebb felnőtteknél.

A köztudatban leginkább a kézremegéssel azonosított Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, amely a várható élettartam növekedése miatt 2040-re már több mint 14 millió embert érinthet. A korai diagnózis kulcsfontosságú az állapot kezelésében, de a Parkinson-kór kezdeti, nem motorikus tüneteinek felismerése továbbra is kihívást jelent. Ezért is bír komoly jelentőséggel a kutatók új felfedezése.

A szorongás az Alzheimer-kór egyik korai jele

A British Journal of General Practice című tudományos folyóiratban publikált tanulmány a korábbi kutatásokkal összhangban megerősítette, hogy a Parkinson-kór diagnózisát gyakran szorongásos tünetek előzik meg. Az eredmény arra enged következni, hogy

a szorongás a betegség egyik korai jeleként a Parkinson-kór indikátora lehet – még ha a pontos kapcsolat egyelőre nem is tisztázott.

Bár már más tanulmányok is kimutatták, hogy a Parkinson-kór fokozott kockázatot jelenthet a szorongással küzdőkre nézve, azok nem vettek figyelembe bizonyos befolyásoló tényezőket. A friss tanulmány az újonnan jelentkező szorongás és a Parkinson-kór későbbi diagnózisa közötti kapcsolatot elemezve pótolta a hiányosságot.

A szorongás is a Parkinson-kór figyelmeztető jele lehet
Fotó: Ekaterina Goncharova / Getty Images Hungary

A kutatók a vizsgálathoz brit orvosi adatbázisokból származó adatokat használtak fel, 50 és 99 év közötti egyénekre összpontosítva. Az érintetteket két csoportba osztották, újonnan diagnosztizált szorongásos betegekre és szorongástól mentesekre.

Az adatok elemzéséhez a kutatók túlélési regressziós modellek segítségével becsülték meg a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, olyan tényezőket figyelembe véve, mint az életkor, a nem, a társadalmi és pénzügyi helyzet, az életmódbeli döntések (például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testtömegindex), illetve a releváns egészségügyi állapotok (súlyos mentális betegség, fejsérülés, demencia).

A követési időszakban a szorongásos csoportban 331 személynél diagnosztizáltak Parkinson-kórt, a diagnózisig eltelt idő mediánja 4,9 év volt. A hajlamosító tényezőkkel való kiigazítás után az adatok azt mutatták, hogy a Parkinson-kór kockázata több mint kétszer olyan magas a szorongó embereknél.

Ilyen további tünetek kísérhetik

A vizsgálat több, a Parkinson-kórhoz kapcsolódó prodromális, vagyis a betegség kezdetét jelző jelet is azonosított a szorongásos egyéneknél, beleértve az alvási problémákat, a depressziót, a fáradtságot, a székrekedést, a kognitív károsodást, valamint a specifikus motoros tüneteket, köztük a remegést és az izommerevséget.

Fontos szerepet játszhat a Parkinson-kór elleni küzdelemben

„Ha megértjük, hogy a szorongás és az említett jelek hogyan állnak összefüggésben a Parkinson-kór kialakulásának magasabb kockázatával az 50 év feletti korcsoportban, reméljük, hogy képesek leszünk korábban felismerni ezt az állapotot, és segíthetünk a betegeknek abban, hogy időben megkapják a szükséges kezelést” – közölte Juan Bazo Avarez, a tanulmány társszerzője, az University College London munkatársa.

Sokan a kézremegésről ismerik a Parkinson-kórt
Fotó: Catherine McQueen / Getty Images Hungary

Mivel a vizsgálathoz felhasznált adatok egészségügyi nyilvántartásokból származtak, amelyeket klinikai célból gyűjtöttek, a megbélyegzéstől való félelem és a hiányos dokumentáció miatt alulértékelhették a mentális állapotok elterjedtségét. Ez azt jelenti, hogy a szorongás és

Idézőjel ikon

a Parkinson-kór közötti tényleges kapcsolat a megfigyeltnél is erősebb lehet.

„A szorongást nem kutatják olyan részletesen, mint a Parkinson-kór más korai mutatóit. További kutatásoknak kell feltárniuk, hogy a szorongás korai előfordulása milyen módon kapcsolódik más korai tünetekhez és a Parkinson-kór hátterében álló progresszióhoz a betegség kezdeti szakaszában” – emelte ki Anette Schrag, egy másik társszerző.

Ma már azt is tudjuk, hogy a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát bizonyos vegyszerek is befolyásolhatják. Erről itt olvashatsz bővebben.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.