A burgonyafélék családjába tartozó nyári zöldség fényes lila héja telis-tele van olyan antioxidánsokkal, amik sejtjeinkre jótékony hatással vannak.
Fogyaszthatjuk grillezve, rántva, fűszeres krémként kenyérre kenve. Ez a sokoldalú növény nemcsak az emésztésünket támogatja, de a sejtregenerációt is elősegítheti. Ismerjük meg a padlizsánt új oldaláról!
A mediterrán diéta egyik alapnövénye nem véletlenül a nyári szezon egyik legkedveltebb fogása. Vannak, akik a gyümölcsök közé sorolják, a tojásgyümölcs elnevezés is erre utal, de termesztési és kereskedelmi szempontból azonban mégsem az, a konyhában is zöldségként bánunk vele. Mindenesetre az antioxidánsokban és vitaminokban gazdag padlizsán a bogyótermésű paradicsom rokona. Hazánkba a török hódoltság idején került, főként az erdélyi területeken terjedt el, ahol a jellegzetes helyi étel, a vinete egyik alapvető hozzávalója lett.
Antioxidánsok tömkelege bújik meg a héj alatt
A tojásgyümölcs néven is ismert padlizsán igazi vitaminbomba, magas rosttartalma stabilizálja a vércukorszintet, lassítja a tápanyagok felszívódását, segíti az emésztést, és lágyítja a székletet is. Pozitív emésztőrendszeri hatásai mellett azonban a sejtregenerációban is aktív szerepe lehet.
A padlizsán leggyakoribb fajtájának mélybíbor színt adó pigment az egyik legfontosabb alkotóeleme a nazunin nevű antocianin. Ez az antioxidáns védelmet nyújthat a szabad gyökök ellen. A padlizsánhéj a vegán konyha egyik kedvelt fogása, vékonyra vágott szeletei megsütve a sült szalonnára hasonlító ízvilággal bírnak, még csipszként fogyasztva is egészséges ropogtatnivaló lehet. De ha a célunk a padlizsán elfogyasztásával az, hogy feltöltsük a vitaminraktárainkat, egyszerűen az is elegendő lehet, ha a héját elkészítése közben rajta hagyjuk.
Mik azok a szabad gyökök?
A szabad gyökök oxigén- vagy nitrogénalapú molekulák, melyek szervezetünk fehérjeállományát, de akár magát a DNS-t is megtámadhatják. Sejtjeink anyagcsere-folyamatainak eredményeképp termelődnek. Optimális esetben az egészséges szervezet képes kordában tartani őket, ha azonban az immunrendszerünk nincs megfelelő állapotban, vagy kívülről túl sok szabad gyök kerül a testünkbe a környezeti ártalmak, dohányzás, légszennyezés vagy nem megfelelő élelmiszerek fogyasztásának eredményeképp, elszaporodhatnak, és sejtkárosító hatásukkal gyorsítják szervezetünk öregedését. A legnagyobb veszélyt a szívre, az erekre, a tüdőre, a májra, az agyra és az ideg- és bélrendszerre jelentik. Az antioxidánsok azonban sikerrel veszik fel ellenük a harcot, éppen ezért kiemelten fontos rendszeresen olyan ételeket fogyasztani, melyek A-, E- és C-vitaminban, szelénben, cinkben vagy magnéziumban gazdagok, mivel ezek természetes antioxidánsok.
Héjában a vitamin?
Húsa rostban gazdag, oldható szénhidrátból viszont kevés van benne. A 2-es típusú diabétesszel élők számára kincset ér minden falat padlizsán, hiszen ezen tulajdonsága segítségével képes kontrollálni szervezetünkben a glükóz felszívódását. Bár sokszor megpucoljuk fogyasztás előtt, nazuninban gazdag vékony héját kár lenne veszendőbe hagyni, ugyanis hatékony lehet a szívbetegségek, főleg a koszorúeret érintő problémák elkerülésében. A padlizsán nazunintartalmát górcső alá vevő kutatások szerint ugyanis ez a vegyület hatékonyan akadályozhatja meg a lipid-peroxidációt. Vagyis amennyiben rendszeresen kellő mennyiségű nazunint fogyasztunk, a testünkben lévő zsírok romlása elkerülhető lehet.
Több kutatás foglalkozott már azzal, hogy a lipid-peroxidáció mely betegségek esetén hogyan hat a folyamatra – a zsírok elavasodásával kapcsolatban az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportja megállapította azt is, hogy például összefüggésben lehet a sclerosis multiplexben szenvedő betegek állapotromlásával is.
A hazánkban mintegy tízezer embert – javarészt nőket – érintő, a gerincvelő idegeit támadó betegség ugyan jelenlegi ismereteink szerint gyógyíthatatlan, ám a fokozott antioxidáns-bevitelt mindenképpen javasolják az érintetteknek. Ezek a vegyületek képesek ugyanis gyulladáscsökkentő hatásuk miatt lassítani az idegsejtek romlását.
Eper, málna, áfonya – a bogyós gyümölcsök mellett magas antioxidáns-bevitelt érhetünk el akkor is, ha egyéb élénk színű élelmiszereket is fogyasztunk. A lilakáposzta, a paradicsom, a kurkuma, a cékla, a babfélék, a szilva, a papaja és a gránátalma is bővelkedik benne. A krónikus ideggyulladást, ha meg nem is előzhetjük, de mindenképp lassíthatjuk a fogyasztásukkal.
