7 idegesítő szokás, amivel felbosszantod az orvosodat

Olvasási idő kb. 5 perc

Az orvosi hivatás kihívásokkal teli szakma, és olykor a betegek rossz szokásai is próbára teszik a gyógyítókat. Ezekkel a dolgokkal könnyen kiakaszthatod az orvosodat.

Orvos és beteg között érzékeny a kapcsolat. A páciens segítségre szorul, kiszolgáltatott helyzetben van, ami kivételes figyelmet és tapintatot igényel a doktoroktól. De vannak olyan dolgok, amelyeket az egészségügyben dolgozók is joggal várhatnak el. Tudjuk, bár gyógyítanak és életeket mentenek, ők sem szentek, de most lássuk az orvosok szemszögéből azokat a tipikus dolgokat, amelyekkel felbosszantják őket a betegek

Nem figyelsz a higiéniára

Meglepő lehet, de nem is olyan ritkák az olyan esetek, amikor például egy beteg koszos zokniban, bűzlő lábbal jelenik meg a bőrgyógyásznál, mert valami rendellenességet vett észre a lábkörmén. Vagy amikor le kell vetkőzni az orvosnál, és látható jelei vannak, hogy nem tiszta az alsónemű. A fogorvosok jól ismerik azokat a pácienseket, akik fogmosás nélkül ülnek be a székbe, és talán még egy fokhagymás lángost is megettek előtte.

Van pár dolog, amikkel a betegek felbosszantják az orvosokat
Fotó: Image Source / Getty Images Hungary

Természetesen nem azokra a helyzetekre gondolunk, amikor a betegnek nincs lehetősége a tisztálkodásra, mert a körülményei nem teszik lehetővé. De a többiek, ha máskor nem is, legalább akkor figyeljenek a tisztálkodásra és a higiéniára, amikor meglátogatják az orvost. Amennyiben ez nem megy, ne lepődj meg, ha furcsán néz rád. 

Azt hiszed, te vagy az orvos

Ma már egy gyors internetes kereséssel vagy a mesterséges intelligencia segítségével pillanatok alatt képbe lehet kerülni bármilyen tünettel, betegséggel vagy terápiával kapcsolatban, akár komoly tanulmányokhoz kutatási eredményekhez is hozzáférhetünk. Egy bizonyos pontig ez hasznos is lehet, mert az ismeretek javíthatják az egészségtudatosságot. Ám amikor a páciens azt hiszi, hogy néhány cikk elolvasása után a kisujjában van az orvostudomány, és értelmes párbeszéd helyett szinte követeli az általa választott gyógyszert vagy kezelést, az könnyedén kicsaphatja a biztosítékot a valódi gyógyítóknál. 

Eltitkolod a betegségeidet

Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért fontos tájékoztatni az orvosokat arról, hogy milyen korábbi betegségeink, sérüléseink, esetleg műtéteink voltak, illetve milyen jelenlegi panaszaink vannak.

Idézőjel ikon

Ezek az információk nagyon fontosak a pontos diagnózis felállításhoz és a legjobb kezelés kiválasztásához.

Ha megkérdezi az orvos, hogy volt-e valamilyen betegséged, és azt válaszolod, hogy nem, makkegészséges vagy, ne felejtsd el – főleg ne tartsd titokban –, ha például gyógyszert szedtél a magas vérnyomásodra, gond van a vércukorszinteddel, és a pajzsmirigyed sem működik tökéletesen. Ha ezeket őszintén elmondod, attól nem leszel rosszabb páciens, hanem segíted az orvos munkáját, és így kaphatod a legjobb ellátást. 

Nem tartod be a terápiát

Fontos, hogy a páciens is legyen tekintettel az orvosra
Fotó: demaerre / Getty Images Hungary

„Két nap után abbahagytam az antibiotikum szedését, mert nem éreztem tőle jobban magam” – ilyen és ehhez hasonló mondatokat gyakran hallanak az orvosok. Természetesen előfordul, hogy valamilyen kúra nem válik be, esetleg komolyabb mellékhatásokkal jár, amiről mindenképpen szólni kell a doktornak. De ha meg sem adod az esélyét annak, hogy segítsen a kezelés, akkor nem fognak megdicsérni az orvosok. És itt nem csak a gyógyszerekről van szó. Nem leszel a gyógytornász kedvence sem, ha folyamatosan hátfájdalmakra panaszkodsz, de otthon sosem csinálod meg az előírt gyakorlatokat. 

Hanyagolod a megelőzést és a szűrővizsgálatokat

Az egészség nemcsak a jelentkező nyavalyák gyógyításáról, hanem a megelőzésről is szól. Számos betegség kialakulásának kockázata csökkenthető megfelelő életmóddal, táplálkozással, rendszeres testmozgással, és nagy szerepük van a korai felismerésben a szűrővizsgálatoknak is. Mi, magyarok, nem figyelünk eléggé az egészségünkre. Egy kutatás szerint rákmegelőző szűrővizsgálatokra a lakosságnak majdnem fele egyáltalán nem jár, az egészséges életmóddal pedig sokan nem foglalkoznak. Ha még nincs nagy baj, de az orvos felhívja a figyelmet a változtatásra, hogy elkerüld a komolyabb betegséget, akkor saját érdekedben fogadd meg a tanácsát. 

Nem vagy tisztelettel az időbeosztásra

Nagyon gyakori jelenség, hogy a beteg nem pontosan érkezik megbeszélt időpontra. Tudjuk, mindennaposak a csúszások, és sokszor várakozni kell, de ha ebből indul ki mindenki, sosem lesz megfelelő a beosztás.

És ha tudod, hogy nem fogsz megjelenni az egyeztetett időpontban, akkor szólj, hogy ne várjanak, így esetleg más megkaphatja a helyedet.

Azt sem árt figyelembe venni, hogy nem neked van fenntartva az egész nap. Ha túl vagy a vizsgálaton vagy a kezelésen, ne az ajtóban állva, a kilincset szorongatva fogj bele sztorizgatni.

A rendelőn kívül is faggatod

Tágabb értelemben véve egy orvos vagy egészségügyi szakember a nap 24 órájában segít. Ha szükséges, akkor minden tőle telhetőt megtesz egy utcai rosszullét vagy baleset után. Ha viszont összefutsz vele a közértben vagy a színházban, és nincs vészhelyzet, akkor ne kezdd el fél órán keresztül sorolni a nyavalyáidat, itt fáj meg ott fáj, reggel pedig kicsit kapart a torkod. Pláne, ha a családjával van. Tartsd tiszteletben, hogy nem a rendelőben vagytok, és akármennyire hivatásának tekinti a szakmáját, egy orvosnak is van magánélete.

Ennek a jelenségnek egy speciális változata, amikor a rokonságban van orvos. Őket leginkább a vasárnapi családi ebéd közepén szokta valaki faggatni, hogy mi lehet egy-egy tünet hátterében, és gyakran szép nagy társaság előtt zajlik a párbeszéd. Ilyenkor sok múlik a doktor habitusán, hozzáállásán is, de érdemes inkább négyszemközt kikérni a véleményét, és nem órákig folytatni az eszmecserét.

Egy magyar háziorvos véleménye

„Az a legnagyobb probléma, hogy a betegek többsége nem tartja be a terápiát” – mondta a Díványnak egy neve elhallgatását kérő magyar háziorvos, aki úgy becsüli,

Idézőjel ikon

10-ből 7-8 páciens nem a megbeszéltek szerint szedi a gyógyszereit, vagy nem veszi figyelembe a kezelés előírásait.

Az EESZT-nek és felhőben tárolt recepteknek köszönhetően ma már rálátnak a háziorvosok arra is, hogy sokan ki sem váltják a felírt orvosságokat, de ha erre mégis sor kerül, gyakran úgy szedik a gyógyszereket, ahogy nekik tetszik. 

„Egy magyar páciensnek az számít betegségnek, ami fáj” – mutatott rá egy lehetséges magyarázatra a doktor. Úgy tapasztalja, azokkal az egészségügyi problémákkal, amelyek évek alatt válnak igazán komollyá, egyszerűen nem foglalkoznak az emberek, a megelőzésre – beleértve a szűrővizsgálatokat is – pedig egyáltalán nem fordítanak figyelmet. 

A háziorvos leginkább azt hiányolja, hogy a páciensnek ma nincs se felelőssége, se motivációja abban, hogy megfogadja az orvosok javaslatait, és tegyen a saját egészségéért. Egy tipikus példa: a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) diagnosztizált beteg ugyanúgy dohányzik tovább. Ilyen esetekben a terápiának nem lesz számottevő egészségjavító hatása (vagy jóval kisebb, mint lehetne), és a beteg állapotának romlása miatt egyre komolyabb kezelésekre lesz szükség. 

Lássuk az érem másik oldalát, ezekkel a szavakkal ejtik az orvosok leginkább kétségbe a betegeiket.

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.