Íme az ok, amiért a nők mindig feljebb csavarják a termosztátot

Olvasási idő kb. 2 perc

Tudományos magyarázata van annak, hogy miért vágynak a nők magasabb fokozatra kapcsolt fűtésre, mint a férfiak.

Akár az otthonodról, akár a munkahelyedről van szó, nyáron a légkondi, télen a termosztát fölött folyik a harc: a férfiak rendre megelégednek az alacsonyabb hőmérséklettel, míg a nők melegebbre vágynak. A női nem fázóssága mögött igenis rejtőzik egy ok, ez azonban nem a testzsír eloszlása.

Ezért igényelnek a nők több fűtést

Az anyagcsere gyorsasága a valódi indok: ennek következtében szervezetük kevesebb hőt termel, ettől lesznek a nők fázósabbak a férfiaknál.

Az egészséges emberi szervezet hőmérséklete nemre való tekintet nélkül 36–37 fok között van, a férfiaknak azonban nagyobb az izomtömege általánosságban.

Ezeknek a pluszizmoknak a táplálására több hőt is kell felhasználniuk, és ahogyan ez párolog, úgy melegszik fel bőrük, ruházatuk és közvetlen környezetük is.

Egy férfinak a keze is kevésbé fázik általában, mint egy nőnek
Fotó: Kinga Krzeminska / Getty Images Hungary

Akár három fok is lehet a különbség

A nők valamivel kevesebb izmot hordoznak testükön átlagos esetben, így ők kevesebb hőt is termelnek: ezek után már nem meglepő, hogy ugyanolyan hőmérsékletű szobában ők talán már fáznak, míg a férfiaknak megfelel az alacsonyabb hőmérséklet, hiszen két lábon járó radiátorokként melegítik a magukat.

Egyes kutatások számszerűsítették is már, mekkora különbség lehet a férfi- és a női hőérzet között: ezek szerint a férfiaknak a 22 fokra állított termosztát mellett komfortos a hőmérséklet, míg a nők számára sokkolóan magas, 25 fokosra állított hőmérséklet nyújt kellemes körülményeket.

A nők keze valóban hidegebb

Egy másik, a Lancetben közölt kutatás ugyanakkor arra is rávilágít, hogy egy árnyalatnyi különbség azért lehet férfiak és nők testhőmérséklete közt: mindössze negyedfoknyi, azonban ha csak a kezek hőmérsékletét nézzük, ott már jóval jelentősebb. Egy férfi keze 32,2 fokos, míg egy nőé csak 28,2 fokos általában.

Egy kis különbséget pedig azért a test zsírtartalma is jelent: a nőknél ez 6-11 százalékkal magasabb, mint a férfiaknál,

ami a belső szerveket védi, ugyanakkor a kezekhez és a lábakhoz épp ezért kevesebb vér jut el, ezért fáznak jobban a nők végtagjai.

A fűtés sokszor a végtagok melegen tartása miatt olyan fontos
Fotó: Johner Images / Getty Images Hungary

Idővel azonban elolvad a különbség

A hőérzet az életkor előrehaladtával és a hormonális változások bekövetkeztével azonban változik. A menopauzába lépett nők gyakran tapasztalják, hogy míg korábban fázósnak tartották magukat, ez elillant, sőt: ennek hátterében a hormonok játéka áll. 

Amikor a menopauza folyamata lezajlott, visszatér régi hőérzetük: szerencséjükre azonban nagyjából ekkor indul el egy folyamat sok férfi testében, amely kiegyenlíti a különbségeket.

A férfiak ugyanis veszteni kezdenek izomtömegükből, ezzel kevesebb hőt termelnek, és azt vehetik észre, hogy olyan hőmérsékleten kezdenek el fázni, ami korábban még nagyon kellemes volt számukra. Amíg ez a kiegyenlítődés nem köszönt be, a vita a fűtés mértékérőlmegmarad.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?