Csökkenti a vérnyomást, véd a cukorbetegségtől, és a fogyókúrának is jót tesz, ráadásul ingyen van

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha a napfény előnyeit szeretnénk egy csokorba szedni, biztos, hogy elsőként sokaknak az jutna az eszébe, hogy ez a legjobb és legtermészetesebb D-vitamin-forrás, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egészségesek és erősek legyenek a csontjaink és a fogaink. De a napfénynek más egyéb fontos egészségügyi előnye is van, miután az egyik elengedhetetlen feltétele a jóllétünknek.

Tudományosan is igazolt tény, hogy a napsütésnek több jótékony hatása is van a szervezetünkre. Ha kellőképpen ügyelünk arra, hogy a napból származó UV-sugárzás ne károsítsa a bőrünket, a napfény egyaránt segíthet mentális és testi egészségünk megőrzésében is. Talán kevesen tudják, hogy az UVB-sugárzás hatására az emberi bőr fájdalomcsillapító béta-endorfinokat is termel. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen egyéb betegségek megelőzésében válhat még hasznunkra a napsütés.

Javítja az alvást, csökkenti a stresszt

A szervezet által termelt melatonin hormonnak nagyon fontos szerepe van abban, hogy alvás közben megfelelően tudjunk pihenni. Ez a szerves vegyület akkor termelődik, amikor besötétedik, ezért érezzük magunkat álmosnak naplemente után.

Ha a délelőtt legalább egy órát a napon töltünk, éjszaka biztos, hogy jobban alszunk
Fotó: Maria Korneeva / Getty Images Hungary

A kutatók megállapították, hogy ha a reggeli órákban legalább egy óra hosszát természetes fényben töltünk el, akkor az segít jobban aludni. A napfény ugyanis képes szabályozni a cirkadián ritmusunkat azáltal, hogy „megmondja” a szervezetünknek, mikor kell növelnie vagy csökkentenie a melatoninszintet. Tehát minél több napfénynek vagyunk kitéve, a szervezetünk annál jobban termeli a melatonint, amikor el kell aludnunk.
Mindemellett a melatonin segítségünkre an abban, hogy csökkenjen a stressz-szintünk.

Erősíti a csontokat és az immunrendszert, segíti a fogyást

A legegyszerűbb és legjobb módja annak, hogy a szervezetünk elkezdjen D-vitamint termelni, ha – megfelelő védelemmel ellátva – a napon tartózkodunk. A világos bőrűeknek is elegendő mindössze napi 15 percnyi napon tartózkodás ahhoz, hogy elég D-vitaminhoz jussanak azért, hogy erős, egészséges legyen a csontjuk. 

Naponta negyedóra a napfényben, és máris egészségesebbek leszünk
Fotó: SOPA Images / Getty Images Hungary

A D-vitamin az immunrendszer számára is kritikus fontosságú, így a napfény segíthet a szervezet védekezőképességének megerősítésében is. Az egészséges immunrendszer csökkenti a betegségeket, beleértve a rákos megbetegedéseket, a fertőzéseket, valamint a műtét utáni halálozás kockázatát is. 

A kutatók azt is megfigyelték, hogy egyéb más tényezők mellett az is segítheti a fogyást, ha reggel 8 és dél között legalább fél órát kint tartózkodunk a napon.

Leküzdi a depressziót

A napsütés látványa önmagában is hangulatjavító, ám képes arra is, hogy növelje a szervezet szerotoninszintjét. Ez a hormon nemcsak a hangulatunkat javítja, hanem segít abban, hogy nyugodtak és koncentráltak maradjunk. A természetes fény segíthet enyhíteni a főként ősszel és télen jelentkező, hangulatváltozással járó szezonális depresszió tüneteit.

Meghosszabbíthatja az életünket

Egy 30 ezer svéd nő bevonásával elvégzett kutatás kimutatta, hogy azok, akik több időt töltöttek a napon, legalább hat hónappal, de esetenként akár két évvel is tovább éltek, mint azok, akik kevesebbet tartózkodtak a szabadban. 

Megvéd a cukorbetegségtől és a daganatoktól

A kutatók összefüggést fedeztek fel a napsugárzás és az alacsonyabb vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri problémák miatti halálozási arány között. A megfigyelések szerint a napfény hatására a bőr nitrogén-oxid-raktárakat szabadít fel, amelyek kitágítják az artériákat, csökkentik a vérnyomást és a szervezet anyagcserezavarát.

Megfelelő bőrvédelem mellett a napfény jó hatással van az egészségünkre
Fotó: bymuratdeniz / Getty Images Hungary

Más kutatások arra is rámutattak, hogy a fokozott napsugárzás megvédhet az 1-es típusú cukorbetegségtől, a sclerosis multiplextől, a rákos megbetegedés számos formájától, beleértve a vastagbél-, az emlő- és a prosztatarákot, valamint a nyirokrendszert érintő non-Hodgkin limfómát is.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?