Ettől szenvednek a magyarok a munkahelyükön – műtét lehet a vége a halogatásnak

Olvasási idő kb. 2 perc

A mozgásszervi megbetegedések, köztük a derék- és hátfájás kínozza a legtöbbször a magyar munkavállalókat. A leggyakoribb problémát az elhúzódó ülőmunka és az ismétlődő karmozdulatok okozzák.

Több mint 40 ezer vállalkozás visszajelzései alapján készített kutatást az Európai Unió szervezete, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség. Harminc országban, köztük Magyarországon mérték föl, hogy mik a legnagyobb egészségügyi kockázatok a munkahelyeken

Műtéthez is vezethet a sok ülőmunka

Az Európai Munkahelyi Kockázatfelmérés elnevezésű kutatásból kitűnik: a vállalkozások a mozgásszervi megbetegedéseket tartják az egyik legnagyobb rizikófaktornak a kontinensen. A munkahelyek közel kétharmada (64 százalék) az elhúzódó ülőmunkát, valamint az ismétlődő kéz- és karmozdulatok miatti megterhelést (63%) látja a legsúlyosabb problémának.

Idézőjel ikon

A cégek 52 százaléka említette a nehéz tárgyak vagy emberek emelését is.

A megelőzés legalább olyan fontos, mint a kezelés – különben könnyen műtét lehet a munkahelyi mozgásszervi probléma vége
Fotó: dmphoto / Getty Images Hungary

„A mozgásszervi megbetegedések közül a derékfájás az egyik vezető oka a rokkantságban töltött éveknek” – mondta dr. Czigléczki Gábor idegsebész. Hozzátette: világszerte közel 600 millió ember szenved ettől a problémától.

A szakember tapasztalatai szerint a magyarok annak ellenére is hajlamosak csak az utolsó pillanatban fordulni orvoshoz, hogy a tünetek többsége könnyen orvosolható lenne sebészeti beavatkozás nélkül. A halogatás vége gyakran műtét lesz – szerencsére ma már ez sem jelent akkora megterhelést, mint korábban.

Idézőjel ikon

A legtöbb esetben ugyanis endoszkópos és ultrahangvezérelt technikákkal orvosolható a probléma.

Az ilyen mozgásszervi megbetegedések esetén a megelőzés legalább olyan fontos, mint a kezelés. Az EU-kutatása szerint Európában tízből hét (71%) munkahelyen már ergonómiai eszközök – például állítható székek és asztalok – segítik a dolgozókat. A megkérdezett vállalatok majdnem kétharmada (64%) ösztönzi a rendszeres szüneteket a kényelmetlen testhelyzetben dolgozóknak.

 

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?