Egy új tanulmány szerint az átlagostól eltérő munkarend hatással lehet az agyműködésre, és akár memóriazavarokat is okozhat.
Annak érdekében, hogy jobban megértsék, hogyan hat a munkabeosztás az agyra, a kutatók összesen 48 ezer, 45 és 85 év közötti munkavállaló adatait elemezték. Az eredmény más, hasonló kutatásokkal szinkronban azt mutatta, hogy azok, akik nem a hagyományos, reggeltől késő délutánig tartó munkarendben dolgoznak, súlyos kockázatoknak teszik ki magukat.
Így hatnak az agyra a műszakok
Miközben korábbi kutatások a hosszú távon végzett műszakos munkát különféle krónikus betegségekkel, köztük a koszúrér-betegséggel, a szívritmuszavarral, a rákkal, a 2-es típusú cukorbetegséggel, illetve az elhízással és a menopauza későbbi megjelenésével hozták összefüggésbe, addig az új tanulmány arra jutott, hogy megnövelheti a kognitív károsodás esélyét is.
Az éjszakai műszak memóriazavarok kialakulásához vezethet, a váltott műszakos beosztás következtében pedig károsodhatnak a végrehajtó funkciók.
Az utóbbiak alatt azokat a mentális folyamatokat értjük, amelyek képessé teszik az embert az összpontosításra, a tervezésére, az emlékezésre és a komplex feladatok elvégzésére.
A kutatók szerint a műszakos munkának azért lehet ilyen hatása, mert megzavarja a cirkadián ritmust, azt a biológiai órát, amely számos élettani folyamatot szabályoz, beleértve az alvási funkciókat, a táplálkozást, az emésztést, a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a hormonok működését.
Ez odavezethet, hogy az agy különböző vegyi anyagokat bocsát ki, amelyek idővel befolyásolhatják a memóriát.
A szervezet számára az éjszakai alvás az ideális
Kutatók szerint az éjszakai alvás lehetővé teszi az emberek számára, hogy tisztán gondolkozhassanak, és segít „újraindítani” az agyat, így az megszabadulhat a mérgező fehérjéktől, amelyek felhalmozódva károsíthatják a memóriát.
Ha viszont valaki éjszakázik, akkor olyan időpontban kell dolgoznia, amikor pihenésre lenne szüksége, ami egyensúlyhiányt okoz. Ehhez hozzájárul, hogy az agy hozzá van szokva, hogy a sötétségre reagálva felkészítse a testet az alvásra – ekkor termelődik az elalvást megkönnyítő melatonin nevű hormon is.
Az éjszaka dolgozók gyakran vannak kitéve fénynek, ami felborítja a cirkadián ritmust.
Ha a természetes alvási ütemterv megbomlik, az arra készteti az agyat, hogy abnormális szinten gyulladást okozó fehérjéket szabadítson fel. A szervezet ugyan alapvetően is termel ilyen fehérjéket, de az alvászavarok révén nagyobb mennyiség keletkezik belőlük, ami neurotoxikus hatású, vagyis károsíthatja az agyműködést.
A másik lehetséges következmény, hogy a felboruló alvási minta miatt több termelődik a kortizol nevű stresszhormonból, ami megint csak káros az agyra nézve.
A váltott műszaknál nincs rosszabb
Bár a kutatási eredmények alapján úgy tűnhet, hogy az éjszakai munka a legkárosabb, a kognitív funkciókra a váltott, nappali és éjszakai műszakokat magában foglaló beosztás van a legrosszabb hatással.
Ha rendszeresen éjszakai műszakban dolgozol, a szervezeted ahhoz képes hozzászokni, a forgó műszakos munkarend azonban nem ad lehetőséget az alkalmazkodásra.
Persze, van, aki nem válogathat, mert ez a munkája szerves része. Ha te is ilyen rendszerben dolgozol, mindössze annyit tehetsz, hogy megpróbálsz minél többet aludni.
Fontos az alvási ütemterv tartása is (vagyis, hogy mindennap ugyanabban az időben feküdj le), de ez váltott műszakban kevésbé valósítható meg. A kutatók hangsúlyozzák, nem elhanyagolható az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás szerepe sem, ami segíthet enyhíteni a rendszertelen alvás kognitív és fiziológiai hatásait.
