A menopauza 10 évvel előbb kezdődik, mint hitted volna

Olvasási idő kb. 3 perc

A menopauza, pontosabban a menopauzális átmenet a friss kutatás szerint nem akkor kezdődik, mikor a menstruáció elmarad, hanem már azt jóval megelőzően elindul egy folyamat, mely a szervezet több fontos részletét is érinti.

Minden nő életében eljön az a idő – akár a harmincas, negyvenes éveiben –, amikor testének működése lassan átalakul. A menstruációs ciklus rendszere felborul, az ösztrogén nevű női nemi hormon termelése fokozatosan csökken, és végül hosszabb‑rövidebb idő után a vérzés teljesen elmarad. Ezt a természetes átmenetet emlegeti a köznyelv menopauzának, egyfajta biológiai „fordulópontnak”, ami után a szervezet működése más pályára áll. Sokan csak akkor döbbennek rá a jelenlétére, amikor a menstruáció végleg eltűnik, pedig a változás jóval korábban jelentkezik. 

Mi az a menopauza, és mikor érkezik el az ideje? 

A menopauza hivatalos „bekövetkezését” akkor mondjuk ki, amikor az utolsó menstruációt követően 12 hónapig nem volt újabb vérzés.  

A menopauza gondokat is okozhat a kellemetlen tünetek mellett
Fotó: elenaleonova / Getty Images Hungary

Ezt az eseményt az orvostudomány FMP‑nek (final menstrual period – utolsó menstruáció) nevezi.  

Az időszak, ami az utolsó normál ciklus és az FMP között zajlik, az átmeneti fázis, igaz, maga parimanopauza, vagy menopauzális átmenet már akár jóval korábban is elkezdődhet. Ebben az időszakban felléphetnek kellemetlen tünetek: hőhullámok, hangulatingadozás, alvászavar, hüvelyszárazság, csökkenő libidó és az ízületi vagy izomfájdalmak is gyakrabban jelentkezhetnek.  

Idézőjel ikon

Mindezek a petefészkek hormon‑termelésének változásával függenek össze.

Bár a menopauza természetes és normális életfolyamat, hátterében egy sor hormonális változás húzódik, amelyek komoly egészségügyi következményekkel járhatnak. A korai menopauza, azaz amikor ez a folyamat jóval a szokásos időnél korábban, 40–45 éves kor előtt bekövetkezik, nem ritka jelenség – és sajnos sokszor nem is ismerik fel időben. 

10 év 

Egy nemrégiben közölt tanulmány (mely szakértői lektorálás előtt áll) abból indult ki, hogy a hagyományos kutatások nehezen tudták megbízhatóan megállapítani az egyes nőknél, mikor is volt az utolsó menstruációs ciklus, azaz pontos FMP‑kor.  

Ennek következtében az orvosi adatok, laborértékek és élettani változások elemzése is elmosódott lehetett. A kutatók viszont hatalmas mennyiségű laborvizsgálat adatait elemezték: több mint egymillió nő adatait két nagy populációs kohorszban – Izraelben és az Egyesült Államokban –, összesen mintegy 300 millió laboreredményt.  

Ahelyett, hogy a nők korát vették volna kiindulási pontnak, egy speciális matematikai módszert, ún. dekonvolúciós algoritmust (olyan módszer, amely zajos, több változóból álló adatból próbál „kivilágosítani” egy rejtett mintázatot) alkalmaztak, és az adatokat nem a naptári korhoz, hanem az egyéni FMP‑től eltelt időhöz igazították. Így sikerült „láthatóvá tenni”, miként alakul át a női test működése a menopauza során és azon túl. 

A tanulmány szerint a hormonális változás már sok évvel az utolsó menstruációs periódus előtt elkezdődhet. Vagyis az, hogy egy nő még aktív menstruációs ciklusokkal rendelkezik, nem jelenti automatikusan, hogy a hormonrendszere is „rendben van”.  

A petefészkek fokozatos fokozatos funkcionális átalakulása éveken át zajlik, és eközben már elkezdődhetnek azok a testi változások, amelyek később betegségekhez vezethetnek. Ilyenek például a csontvesztés, a testzsír növekedése, az izomgyengülés, a máj- és vese terhelése, illetve a gyulladások erősödése, amelyek növelik a csontritkulás, a szív- és érrendszeri problémák, valamint az anyagcsere-zavarok kockázatát. A mostani kutatás nagy adatbázisra alapozva mutatta meg, hogy ha odafigyelünk bizonyos jelekre, akkor bizonyos változások már jóval a menzesz megszűnése előtt is tetten érhető.  

A petefészkek fokozatosan, évek alatt állnak le
Fotó: NoSystem images / Getty Images Hungary

Miért fontos? 

A menopauza nem egyszerűen egy kellemetlen életszakasz, hanem olyan hormonális és anyagcsere‑átalakulások ideje, amikor a nők szervezete sokkal sebezhetőbb: a csontvesztés akár csontritkuláshoz vezethet, az izomgyengeség, a lipid‑ és májparaméterek rosszabbodása anyagcsere‑zavarokat, inzulinrezisztenciát, szív‑és érrendszeri betegségeket okozhat.  

Ha tudatosan élünk, odafigyelünk, rendszeres orvosi ellenőrzésre járunk, és persze rendszeresen mozgunk, sokat tehetünk azért, hogy az átállás ne vegye el az életminőségünket. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, mire van szüksége a testednek a menopauza után.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.