Évente kétezer nő hal meg mellrák miatt Magyarországon

Olvasási idő kb. 2 perc

Magyarországon egy a nyolchoz az esélye, hogy egy nőt az élete során mellrákkal diagnosztizáljanak.

Az emlőrák a nőknél a leggyakoribb daganat. Magyarországon évente 7500 új esetet diagnosztizálnak, és 2000 nő hal meg mellrákban, ezért nagyon fontos a megelőzés, a kétévenkénti rákszűrés.

Az emlődaganatok kezelésében is egyre nagyobb teret kapnak a személyre szabott, célzott terápiák. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatója, Peták István és csapata egy olyan mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközt  fejlesztett ki, ami az orvosoknak segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott kezelést a beteg számára.

Ma már az orvosok a daganatos betegségek kezelésekor, a hagyományos terápiák mellett gyakran alkalmazzák a személyre szabott, célzott terápiákat is. A célzott gyógyszerek mind a korai stádiumú, műthető daganatok, mind az áttétes daganatok esetében is hatékonyak.

A legrégebbi célzott gyógyszerek épp a mellrák kezelésében állnak rendelkezésre: az első célzott terápiát 1997-ben, az emlődaganat génmódosulására fejlesztették ki. Azóta folyamatosan nő a célzott terápiák száma.

Az Angelina Jolie esetében nagy visszhangot kapott BRCA génről közismert, hogy nagyban fokozza a hajlamot a mellrákra, azonban a BRCA gén kimutatásának ma már nem csak a megelőzésben van jelentős szerepe, hanem az emlődaganatok kezelésében is. Emlőrák esetében a sejthalált szabályozó gén ellen is elérhető ma már célzott gyógyszer, más immunterápiák és célzott gyógyszerek kombinációjával tartósan hatásos kezelést lehet biztosítani az áttétes daganatok esetében is.

A célzott gyógyszerek megjelenése miatt egyre erőteljesebb az igény a daganat részletes molekuláris diagnosztikai vizsgálatára, és az itt kapott eredmények átfogó elemzésére. Peták István tudományos igazgató munkatársaival együtt egy olyan szoftvert fejlesztett ki, amely a mesterséges intelligencia segítségével rendszerezi és értékeli a molekuláris diagnosztika eredményeit.

Peták István a Kalkulátorról, mint saját fejlesztésű, orvosi döntéstámogató eszközről, a közelmúltban több előadást is tartott. Itthon a Szenológiai Társaság (az emlőrákra specializálódott orvostársaság) tudományos ülésén mutatta be a szoftvert, majd Manchesterben, egy angol rákkutató intézetben, valamint a Digital Health Summit konferenciáján. Mindhárom tudományos konferencia középpontjában a mesterséges intelligencia orvosi felhasználása állt.

A mesterséges intelligencia alapú orvosi eszközök ma már elengedhetetlenek a daganatos betegek életéért folytatott harcban – fogalmazott Peták István. 

A rákbetegek kezelése sokszor hosszú évekig is eltart, az újabb és újabb leletek rendszerezése, áttekintése, értékelése folyamatosan hatalmas feladat, amely hibalehetőségeket is rejt. Az Oncompass Medicine által kifejlesztett terápiás döntéstámogató eszköz egyik funkciója az esetmanagement software, amely egységesen digitalizálva táplál be minden leletet, majd az összes leletet figyelembe véve mutatja meg az orvosnak, hogy milyen kezelést ajánl a betegnek, így nem történhet meg, hogy bizonyos leletek nem jutnak az orvos tudomására.

- - fá
- - fá
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.