Az elhízás és az elfogyasztott ételek is rontanak agyunk állapotán, felgyorsítva annak romlását. Nem mindegy tehát, hogy mit és milyen mennyiségben eszünk. A kutatók egy manapság népszerű diétában látják az öregedés ellenszerét.
A Föld számtalan pontján léteznek olyan országok, ahol az átlagos, várható élettartam messze kimagaslik a többi közül. Az úgynevezett kék zónákban tömegek élik meg szellemi épségben a százéves kort.
Nem csak a tenger miatt nevezik kéknek a hosszú életű emberek földjét
Hazánkban a KSH adatai szerint a születéskor várható élettartam legalább 70 év, a férfiak esetében 72, a nőknél 79. Nem tűnik kevésnek, azonban számtalan országban évtizedekkel élhetnek tovább a lakosok, de a szomszédos országok sem szerencsésebbek ebben a tekintetben. A hosszú élet titkát évszázadok óta kutatják, s bár a tudomány fejlődésével egyre közelebb jutunk a megfejtéshez, a szomorú igazság az, hogy élettartamunk nagyrészt attól is függ, jó helyre születünk-e.
Dan Buttner amerikai újságíró tevékenységéhez köthető a világ leghosszabb életű embereinek otthont adó területek felderítése, aki hosszú éveken át kutatta, mi lehet az oka, hogy olyan nagy az eltérés az élethosszban egyes területek között. Buttner felkereste és beazonosította, majd el is nevezte ezeket a helyeket, kék zónáknak.
Okinava, Ikaria, Loma Linda, Nicoya, Szardínia
Bár a bolygó egészen eltérő területein fekszenek az alábbi vidékek, az közös bennük, hogy nem ritkák a száz év körüli aggastyánok, akik ha nem is erejük teljében, de szellemileg üdén élik hosszúra nyúlt nyugdíjas napjaikat. Ennek okát az egészséges életmód jelen lévő alapfeltételeiben találta meg a publicista. A körülmények miatt mozgásgazdag élet, a káros szenvedélyek kulturális elutasítása, a közösség megtartó ereje és a délutáni szieszta mellett ezeken a vidékeken az étkezésnek is különleges hagyományai vannak. Egyrészt a fizikai munka miatti, reggeli-délelőtti fokozott kalóriabevitel, másrészt a rengeteg friss zöldség és hal, illetve a bennük rejlő, könnyen emészthető tápanyagok együttes hatása gyakorol testre és szellemre egyaránt jó hatást.
A megfigyeléseket a tudományos kutatások is igazolták. Egy idén áprilisban közzétett tanulmány szerint a zöldségekben, tenger gyümölcseiben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag mediterrán életmód – de akár csak az étrendi irányelvek betartása – képes lelassítani a felgyorsult agyi öregedés jeleit, amelyek jellemzően az elhízásnál jelentkeznek.
A kutatásban részt vevő, az enyhe elhízás jeleit mutató embereket másfél évig figyelték, miközben a mediterrán táplálkozási alapelvek szerint étkeztek. A kísérlet végén agyuk életkora legalább 9 hónappal volt fiatalabb, mint a hasonló testi tulajdonságokkal bíró, ám az étkezésüket nem megváltoztató társaiké.
De mi is az a mediterrán diéta?
A változatos zöldség és nagy mennyiségű gyümölcs fogyasztása mellett a mediterrán típusú étkezést folytató emberek nagyon kevés sót használnak. Fogásaikban rendkívül magas a halak és a tenger gyümölcseinek aránya, melyet frissen, gyorsan készítenek el, néha egyenesen nyersen fogyasztják őket. A növényi olajokban gazdag élelmiszerek könnyen emészthetőek, tele vannak antioxidánsokkal és E-vitaminnal. Sok salátát és könnyű levest esznek, a nehezebb ételeket inkább a nap elején, napközben pedig a könnyű fogások mellett döntenek. Táplálkozásuk alapvetően szénhidrátban szegény, a vörös húsokat és zsíros mártásokat is kerülik. Lassabban esznek, így emésztőrendszerüknek sokkal könnyebb a dolga.
A csoportok a három diéta egyikét ették: mediterrán diéta sok dióval, hallal és csirkehússal a vörös hús helyett; mediterrán diéta néhány hozzáadott extrával, például zöld tea a polifenolokért; vagy az egészséges táplálkozási irányelveken alapuló étrend. A kísérletben részt vevők átlagosan 2,3 kilogrammot fogytak. A kutatók megállapították, hogy egy meghatározott étrend vagy egészségügyi irányelvek betartása következtében leadott testsúly minden százaléka után a résztvevők agya majdnem kilenc hónappal fiatalabbnak tűnt kronológiai életkoruknál.
A lelassult agyi öregedés jelei az alacsonyabb májzsírszinttel és a jobb lipidprofillal magyarázhatók.
„Tanulmányunk rávilágít az egészséges életmód fontosságára, beleértve a feldolgozott élelmiszerek, édességek és italok fogyasztásának csökkentését, az agy egészségének megőrzése érdekében” – mondta Gidon Levakov, a vezető szerző és idegkutató, az izraeli Negev Ben-Gurion Egyetem kutatója.
Biológiai vagy kronológiai kor – melyik számít igazán?
Kronológiai életkorunk kizárólag születésünk idejétől függ, a biológiai kor azonban egyrészt egyfajta érzés – amikor sokkal fiatalabbnak érezzük magunkat, mint korunk alapján lennie kéne –, másrészt DNS-szinten megjelenő folyamatok összessége, testünk és szerveink tényleges öregedési sebességétől is függően. Minél stresszesebben élünk, annál gyorsabban enyészik el szervezetünk, ez azonban részben visszafordítható a kutatások szerint.
Az öregedés hatásainak lassítása, még inkább a visszafordítása az orvostudomány és az egészségügyi vállalkozók álma – talán erre találták meg az egyik lehetséges megoldást?
„Egyértelmű minta, amely a vizsgálataink során kiderült, hogy a stressznek való kitettség növelte a biológiai életkort – összegezték a kutatók publikált tanulmányukban. Amikor enyhült a stressz, a biológiai életkor teljesen vagy részben helyreállhatott. Ezt talán a legvilágosabban a nagyműtéteknél végzett elemzések bizonyítják, amikor változások figyelhetők meg a biológiai életkorban.”
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
