Több országban még simán elkaphatod a leprát: a betegség nem tűnt el az életünkből

Olvasási idő kb. 3 perc

Négyezer éves betegségként a lepra az a kór, mellyel az emberiség a legrégebb óta él együtt: a lepra elleni harc világnapja emlékeztet arra, hogy máig sem sikerült minden országból száműzni a betegséget.

Elméletileg pedig minden lehetőség adott erre: a WHO szerint ismerjük azokat a módszereket, amelyekkel végleg kiszoríthatnánk a megbetegedést mindennapjainkból, ehhez azonban nem lenne szabad tovább halogatni azt, hogy cselekedjünk, és kezelést juttassunk azokhoz, akik máig ebben a kórban szenvednek.

Ilyen a lepra a tévében

Hogy mivel jár a lepra, azt az HBO tavalyi sikersorozatának, a Sárkányok házának rajongói jól tudják. Viserys, a Targaryen király betegségét ugyan nem nevezik meg egyszer sem a sorozatban, de egyértelműen leprában szenved a férfi, akinek az első részekben még csak egy-két elváltozás látható kezén, hátán, azonban ahogy az idő halad, úgy hatalmasodik el rajta is a betegség.

A lepra valóban megváltoztatja a betegek megjelenését
Fotó: Omar Havana / Getty Images Hungary

A Leprosy Mission weboldala szerint a Sárkányok háza készítői jó néhány pontban nagyon hűen mutatták be a betegséget.

  • A lepra bárkit érinthet – bár nagyobb veszélyben vannak azok, akik nem jutnak egészséges ételekhez és tiszta ivóvízhez, sztereotipikus azt hinni, hogy csak a legszegényebbek kórja ez. A szervezet szerint üdítő volt azt a kivételt látni, hogy a sorozat megmutatta: egy, a társadalmi ranglétra legfelső fokán álló ember is szenvedhet ebben a betegségben.
  • Nem olyan erősen ragályos, mint hinnénk – sokan hosszasan ki vannak téve a leprának, mégsem kapják el a testnedvekkel, sebekkel, váladékkal való érintkezés során fertőző betegséget. Az emberek 95 százalékának immunrendszere le tudja győzni a leprát, és a leprás beteggel egy háztartásban élők mindössze 2 százaléka kapja el a betegséget.
  • Lassan halad előre – Viserys is évtizedeken át leprás, mivel a baktérium nagyon lassan fejlődik, lappangási ideje is években mérhető. Sok időbe telik, mire nagyon súlyos állapotba kerül egy beteg, de akkor a lepra valóban képes nagyon erős fájdalmakat is okozni, ahogyan az a sorozat királyával is történt.
  • Valóban ekkora bajt okoz, ha nem kezelik – a betegség ilyen extrém lefolyása akkor következhet be, ha semmiféle kezelése nem kap egy beteg, de a Sárkányok háza készítői ebben azért túloztak egy kicsit.

És ilyen a valóságban

A leprás betegek keze, lába és szeme sínyli meg leginkább a betegséget: gyakran vesztik el látásukat és deformálódnak végtagjaik is. Mentális egészségükre is kihat betegségük, gyakran küzdenek az öngyilkosság gondolatával, a családja pedig a legtöbb leprást magára hagyja. 

Elég, ha a bibliai történetekre gondolunk, melyekben Jézus leprásokat gyógyít: a betegek csoportja rendszerint kiabálva közelít mások felé, mivel a társadalom teljes mértékben kilökte magából azokat, akiket a baktérium megfertőzött.

Persze egy király esetében azért nemcsak az elképzelt valóságban, hanem az igaziban is kérdéses, hogy ez megtörténne-e: mindenesetre Viserysnek szerencséje van, hogy egészen haláláig vannak, akik gondozzák őt.

A világnap célja: eltörölni a megbetegedést 2035-ig
Fotó: Omar Havana / Getty Images Hungary

A világnap célját könnyű lehetne elérni

Amilyen extrémnek tűnik a betegség a sorozat alapján, olyan meglepően gyakran fordul elő mindmáig. Kétpercenként diagnosztizálnak egy új esetet, évente még mindig 200 ezer ember kapja el a megbetegedést annak ellenére, hogy ismert az a gyógyszerkoktél, amellyel kezelhető, így a fertőzések továbbadása megállítható. Ez a kezelés világszerte elérhető, mégsem sikerült még mindig megszabadulnunk ettől a több ezer éves ellenségtől. A leprával foglalkozó szervezetek célja az, hogy 2035-re végre eltüntessük a leprát a föld színéről. 

Vakcina nincs a betegség ellen, de ha a hatékony kezelést el tudnánk juttatni mindenhova, erre nem is lenne szükség.

Egy leprás beteget meggyógyítani nem is drága: teljes kezelése nagyjából 10 ezer forintnak megfelelő összegből megvalósítható.

Manapság a frissen felfedezett leprás esetek több mint felét Indiában találják, az országot Brazília, Banglades és Indonézia követik az esetszámok alapján. Srí Lankán, a Fülöp-szigeteken vagy Madagaszkáron is több mint ezer friss megbetegedésre bukkannak minden évben, de még az Egyesült Államokban is találnak évente pár száz új beteget azok közül, akik az erősen fertőzött területeken éltek korábban.

Idézőjel ikon

A lepra közelebb lehet hozzád, mint gondolnád, ha éppen egzotikus vakáción gondolkodsz.

A betegség a gyerekeket sem kíméli: az érintettek 7,5 százaléka közülük kerül ki, főként az 5–14 éves korosztályból, de 5 évnél fiatalabbaknál is diagnosztizálták már a betegséget. Itt lenne az ideje végleg leszámolni vele.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?