Több országban még simán elkaphatod a leprát: a betegség nem tűnt el az életünkből

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Négyezer éves betegségként a lepra az a kór, mellyel az emberiség a legrégebb óta él együtt: a lepra elleni harc világnapja emlékeztet arra, hogy máig sem sikerült minden országból száműzni a betegséget.

Elméletileg pedig minden lehetőség adott erre: a WHO szerint ismerjük azokat a módszereket, amelyekkel végleg kiszoríthatnánk a megbetegedést mindennapjainkból, ehhez azonban nem lenne szabad tovább halogatni azt, hogy cselekedjünk, és kezelést juttassunk azokhoz, akik máig ebben a kórban szenvednek.

Ilyen a lepra a tévében

Hogy mivel jár a lepra, azt az HBO tavalyi sikersorozatának, a Sárkányok házának rajongói jól tudják. Viserys, a Targaryen király betegségét ugyan nem nevezik meg egyszer sem a sorozatban, de egyértelműen leprában szenved a férfi, akinek az első részekben még csak egy-két elváltozás látható kezén, hátán, azonban ahogy az idő halad, úgy hatalmasodik el rajta is a betegség.

A lepra valóban megváltoztatja a betegek megjelenését
Fotó: Omar Havana / Getty Images Hungary

A Leprosy Mission weboldala szerint a Sárkányok háza készítői jó néhány pontban nagyon hűen mutatták be a betegséget.

  • A lepra bárkit érinthet – bár nagyobb veszélyben vannak azok, akik nem jutnak egészséges ételekhez és tiszta ivóvízhez, sztereotipikus azt hinni, hogy csak a legszegényebbek kórja ez. A szervezet szerint üdítő volt azt a kivételt látni, hogy a sorozat megmutatta: egy, a társadalmi ranglétra legfelső fokán álló ember is szenvedhet ebben a betegségben.
  • Nem olyan erősen ragályos, mint hinnénk – sokan hosszasan ki vannak téve a leprának, mégsem kapják el a testnedvekkel, sebekkel, váladékkal való érintkezés során fertőző betegséget. Az emberek 95 százalékának immunrendszere le tudja győzni a leprát, és a leprás beteggel egy háztartásban élők mindössze 2 százaléka kapja el a betegséget.
  • Lassan halad előre – Viserys is évtizedeken át leprás, mivel a baktérium nagyon lassan fejlődik, lappangási ideje is években mérhető. Sok időbe telik, mire nagyon súlyos állapotba kerül egy beteg, de akkor a lepra valóban képes nagyon erős fájdalmakat is okozni, ahogyan az a sorozat királyával is történt.
  • Valóban ekkora bajt okoz, ha nem kezelik – a betegség ilyen extrém lefolyása akkor következhet be, ha semmiféle kezelése nem kap egy beteg, de a Sárkányok háza készítői ebben azért túloztak egy kicsit.

És ilyen a valóságban

A leprás betegek keze, lába és szeme sínyli meg leginkább a betegséget: gyakran vesztik el látásukat és deformálódnak végtagjaik is. Mentális egészségükre is kihat betegségük, gyakran küzdenek az öngyilkosság gondolatával, a családja pedig a legtöbb leprást magára hagyja. 

Elég, ha a bibliai történetekre gondolunk, melyekben Jézus leprásokat gyógyít: a betegek csoportja rendszerint kiabálva közelít mások felé, mivel a társadalom teljes mértékben kilökte magából azokat, akiket a baktérium megfertőzött.

Persze egy király esetében azért nemcsak az elképzelt valóságban, hanem az igaziban is kérdéses, hogy ez megtörténne-e: mindenesetre Viserysnek szerencséje van, hogy egészen haláláig vannak, akik gondozzák őt.

A világnap célja: eltörölni a megbetegedést 2035-ig
Fotó: Omar Havana / Getty Images Hungary

A világnap célját könnyű lehetne elérni

Amilyen extrémnek tűnik a betegség a sorozat alapján, olyan meglepően gyakran fordul elő mindmáig. Kétpercenként diagnosztizálnak egy új esetet, évente még mindig 200 ezer ember kapja el a megbetegedést annak ellenére, hogy ismert az a gyógyszerkoktél, amellyel kezelhető, így a fertőzések továbbadása megállítható. Ez a kezelés világszerte elérhető, mégsem sikerült még mindig megszabadulnunk ettől a több ezer éves ellenségtől. A leprával foglalkozó szervezetek célja az, hogy 2035-re végre eltüntessük a leprát a föld színéről. 

Vakcina nincs a betegség ellen, de ha a hatékony kezelést el tudnánk juttatni mindenhova, erre nem is lenne szükség.

Egy leprás beteget meggyógyítani nem is drága: teljes kezelése nagyjából 10 ezer forintnak megfelelő összegből megvalósítható.

Manapság a frissen felfedezett leprás esetek több mint felét Indiában találják, az országot Brazília, Banglades és Indonézia követik az esetszámok alapján. Srí Lankán, a Fülöp-szigeteken vagy Madagaszkáron is több mint ezer friss megbetegedésre bukkannak minden évben, de még az Egyesült Államokban is találnak évente pár száz új beteget azok közül, akik az erősen fertőzött területeken éltek korábban.

Idézőjel ikon

A lepra közelebb lehet hozzád, mint gondolnád, ha éppen egzotikus vakáción gondolkodsz.

A betegség a gyerekeket sem kíméli: az érintettek 7,5 százaléka közülük kerül ki, főként az 5–14 éves korosztályból, de 5 évnél fiatalabbaknál is diagnosztizálták már a betegséget. Itt lenne az ideje végleg leszámolni vele.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.