18 éven át maratta magát kígyókkal, alig élte túl a férfi

Olvasási idő kb. 1 perc

Egy kaliforniai férfi, akit több mint 200 kígyó mart meg, és közel két évtizeden át szándékosan adagolt magának kígyómérget, most forradalmasíthatja a kígyómarás kezelését, tudósok ugyanis a véréből kinyert ellenanyagok segítségével univerzális ellenmérget fejlesztettek ki.

Tim Friede neve korábban csak extrém szenvedélye miatt keltett feltűnést: 18 éven át rendszeresen adta be magának a legmérgezőbb kígyók, köztük kobrák, mambák és csörgőkígyók mérgét. Most azonban kiderült, hogy különös önkísérlete nem volt hiábavaló. Friede vérében ugyanis olyan ellenanyagokat találtak, amelyek alapjául szolgáltak egy új típusú ellenanyag kifejlesztésének.

19 kígyófaj ellen véd a kísérletező férfi vére

A kutatást Jacob Glanville immunológus vezette, aki az 57 éves Friede véréből két hatékony ellenanyagot azonosított. Ezeket kombinálták egy már ismert molekulával, a varespladibbal, amely a legtöbb kígyóméreg egyik kulcsenzimét gátolja. Az így létrejött hármas kombináció egereken végzett kísérletekben 19 különböző kígyófaj mérge ellen nyújtott részleges vagy teljes védelmet.

A férfi évekig tartó önfeláldozása hatalmas áttörést eredményezett a tudománynak
Fotó: Alex Bowie / Getty Images Hungary

A kutatók remélik, hogy a módszer a jövőben nemcsak emberek, de állatok, például Ausztráliában élő kutyák számára is elérhetővé válik. Bár a kezelés még nem került klinikai tesztelésre embereken, szakértők szerint ez a fejlesztés „forradalmasíthatja” a kígyómarás elleni küzdelmet, különösen a fejlődő világban, ahol évente több százezren szenvednek el halálos vagy maradandó következményekkel járó marást.

Ha kíváncsi vagy a tízméteres kígyóra, ami napról napra hosszabb, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.