Kiheréltették magukat a hírnévért, a kor rocksztárjai voltak a kasztrált énekesek

Olvasási idő kb. 4 perc

A 17. és 18. században, hogy megőrizzék angyalian szép, szoprán hangjukat, nem volt ritka jelenség, hogy fiatal fiúkat kasztráltak. A legsikeresebbek korabeli „rocksztárnak” számítottak: csillagászati összegeket kerestek, férfiak és nők rajongtak értük, és a társasági élet fontos (és befolyásos) alakjai voltak.

A kasztrált énekesek először a 16. századi Itáliában tűntek fel: királyi, hercegi udvarokban, kórusokban egyre több herélt fiú jelent meg. Az első castratónak nevezett énekes a spanyol származású Hernando Bustamante volt, aki 1558-ban a Sixtus-kápolna kórusában énekelt. Mivel a korszakban nem nézték jó szemmel, ha egy nő nyilvános helyen énekel, máshogy kellett megoldani a magas hangot kívánó operaszerepeket. Az egyházi kórusban pedig szó sem lehetett arról, hogy egy női hang bűnös vágyakat keltsen, hiszen Pál apostol is megmondta: „A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak.”

Volt, aki saját maga kérte

Kutatások szerint a 18. században évente 4000 fiúgyereken végezték el a csonkítást, amit ugyan a katolikus egyház tiltott, valójában azonban a pápai kórusban is énekeltek kasztráltak. Hivatalosan büntetendő cselekedet volt a kasztrálás, így gyakran balesetnek álcázták, állítva, hogy egy kutyatámadás, lórúgás, „vaddisznó támadása” vagy „hattyú harapása” miatt szükséges a műtét, amit többnyire a borbély hajtott végre. Az operációra még a pubertás előtt sor került, és ettől fogva ezek a fiúk énekesi pályára, az operák színpadaira voltak szánva. (Minél korábban hajtották végre a műtétet, annál magasabb maradt az illető hangja.) Gyakran énekmesterek győzték meg a szülőket arról, hogy engedjék kasztrálni a gyermeküket, akik beleegyeztek, abban a reményben, hogy így majd tisztes megélhetést biztosítanak családjuknak. De arra is volt példa, hogy valaki maga kérte a kasztrálását: így például Testori, aki 1873-ban, 11 évesen folyamodott ehhez a módszerhez, vagy Caffarelli, akit Farinellin kívül a legjobb kasztrált énekesnek tartottak, és aki híres volt a színpadon és azon kívül zajló dührohamairól, valamint a nemes hölgyekkel folytatott szerelmi kalandjairól.

Senesino a színpadon (1725)
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Nem volt veszélytelen

Maga a műtét úgy zajlott, hogy ópiummal elkábították, majd forró vízzel teli kádba fektették az illetőt. Ezután elmetszették az ondóvezetéket, amelynek következtében idővel összezsugorodtak és elhaltak a kasztrált heréi. (Rosszabb esetben eltávolították a heréket is.) A beavatkozás nem volt veszélytelen: előfordult, hogy a vérveszteség vagy valamilyen fertőzés miatt nem épült fel az illető. És természetesen nem minden kasztrált lett híres énekes: körülbelül minden tizedik futott be. A barbár gyakorlatra nem voltak büszkék az olaszok sem: amikor Charles Burney zenetörténész Itáliába utazott, és megkérdezte, hol végeznek ilyen beavatkozást, egyik város sem vállalta magára a felelősséget: „Milánóban azt mondták, menjek Velencébe; Velencében Bolognára mutogattak; Bolognában azonban tagadtak mindent, és Firenzébe irányítottak; Firenzéből aztán Rómába, Rómából pedig Nápolyba küldtek…”

Rajongtak értük

Az őrület 1720–1740 körül hágott a tetőfokára, ekkor valamirevaló opera-előadást nem lehetett castrato nélkül megtartani. A legnépszerűbb zeneszerzők írtak nehéz, nagy bravúrokat igénylő szerepeket és áriákat a számukra, a legjobbak csillagászati összegeket kerestek, és a társasági élet körülrajongott központi alakjai voltak. Aki jól énekelt, Európa-szerte sikerekre számíthatott.

Farinelli, a leghíresebb kasztrált énekes
Fotó: Education Images / Getty Images Hungary

A kasztráció következtében ezeken a fiúkon nem fejlődött ki a férfiakra jellemző, előreugró ádámcsutka, és testszőrzetük sem erősödött meg. Alkatuk nőies jelleget mutatott, különösen a derekuk, a combjuk és a mellkasuk volt teltebb. Hajuk sűrű és erős volt, ugyanakkor testük többi része teljesen szőrtelen maradt. Arcuk vöröses és puffadt volt, és az átlagosnál jóval magasabbra nőttek, a törzshöz viszonyítva aránytalanul hosszú karjuk és lábuk volt, mellkasuk hordónyi széles, ami, a gyermeki állapotban megmaradt hangszálakkal együtt, egyedülálló hangot és hangképzési lehetőséget jelentett. Elképesztő módon voltak képesek bánni a levegővel, néha 70-80 másodpercig kitartottak egy-egy hangot, amit koloratúrákkal díszítettek, és egy levegővel énekeltek végig. Ehhez persze az is kellett, hogy a műtét után speciális iskolába járjanak, ahol énekléssel és tanulással töltötték napjaikat.

Kedvelt partnernek számítottak

A közönség természetesen tudta, hogy az adott szerepben egy kasztrált énekes látható, mégis szívesen vette annak az illúzióját, hogy női ruhában és női szerepben egy nőt lát.

Egy-egy jól sikerült fellépés után a közönség állítólag azt skandálta, hogy „Éljen a kés!”

Mecénásaik tömték őket pénzzel, a nők epekedtek utánuk, a közönség ünnepelte őket, gyakorlatilag ők voltak a 18. század „rocksztárjai”. Egyes úrinők imádottjuk arcképét medálon a nyakukban viselték, mások ajándékokkal halmozták el őket, sőt, viszonyt is folytattak velük, mivel feltehető, hogy nem minden kasztrált vesztette el teljesen a szexuális képességét. Állítólag mindkét nem számára kedvelt partnernek számítottak, szexuális étvágyukról legendák keringtek, telhetetlen szeretők hírében álltak.1766-ban egy Tenducci nevű kasztrált énekes megszöktetett egy 15 éves lányt, amiért végül börtönben kötött ki.

18. századi rocksztárok

Alessandro Moreschi, az utolsó kasztrált
Fotó: Hulton Deutsch / Getty Images Hungary

Az olasz Carlo Maria Broschi, azaz Farinelli, a 18. század legünnepeltebb kasztrált énekese képes volt 250 hangot egyetlen levegővétellel kiénekelni. Adottságait ki is használta: óriási fellépti díjakat kért, és olyannyira népszerű volt, hogy még a hatalmon lévők is tartottak befolyásától. Senesino, Pacchierotti, Crescentini, Bernacchi, Velluti és Alessandro Moreschi valamennyien koruk ünnepelt sztárjaiként éltek kasztráltként.

A kasztrált énekesek a 19. században szorultak háttérbe: ekkor változott a közízlés, és megjelentek a női szopránok is, így nem volt többé szükség arra, hogy női ruhába öltözött férfiak énekeljék a női szerepeket. 1860-ban, az egyesült Olaszország kialakulása után pedig törvényben tiltották meg a kasztrálást. Az „utolsó kasztrált”-nak nevezett Moreschi hangjáról pedig 1903-ban hangfelvétel is készült, ami alapján sejthető, hogy milyen volt ezeknek a különleges embereknek az énekhangja.

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?