Az európai almák 85 százalékában többféle növényvédőszer-maradványt mutattak ki, a hazai helyzet pedig kiemelkedően súlyos: a magyar almák mindegyike legalább egy „örök vegyi anyagot” tartalmazott.
Veszélyes növényvédőszereket tartalmaznak a Magyarországon is kapható almák – derült ki egy friss európai vizsgálatból, amelyről a Magyar Természetvédők Szövetsége számolt be.
A magyar almák mindegyikében találtak örök vegyi anyagot
A Pesticide Action Network Europe és partnerei – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége – 59 almamintát vizsgáltak 13 európai országban növényvédőszer-maradványok szempontjából.
Kiderült, hogy a vizsgált almák 85 százalékában többféle növényvédőszer-maradvány volt kimutatható.
A magyar helyzet kiemelkedően súlyosnak bizonyult. Az 5 mintából mindegyik tartalmazott peszticideket a mennyiségi meghatározási küszöb felett.
Mintánként átlagosan 4,2 különböző peszticidet mutattak ki, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok között.
A magyar almák egyike a határérték felett tartalmazott egy pyriproxyfen nevű rovarölőszert (0,08 mg/kg a 0,05 mg/kg megengedett szint helyett). Ez az anyag neurotoxikus, endokrin rendszert károsító hatású, és a fejlődő hormonrendszert képes befolyásolni.
Kisgyereknek nem lenne szabad ilyen almát adni
A magyar almák 60 százalékában neurotoxikus peszticidmaradékokat is találtak, továbbá mindegyik mintában „örök vegyi anyagnak” hívott PFAS peszticid-maradékok voltak kimutathatók. A vizsgált almák egyikét sem volna szabad csecsemőknek vagy kisgyermekeknek adni.
Ha ezek az almák feldolgozva, bébiételként kerülnének forgalomba, nem felelnének meg az előírásoknak.
A szülők többsége pedig nincs tisztában azzal, hogy ha friss gyümölcsöket, zöldségeket ad a gyermekének, azzal jelentősen növelik a növényvédőszerek miatti kitettséget, egyes esetekben 600-szorosára – figyelmeztetett a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Az 5 magyar mintát – Golden, Red Chief, Gála fajtákat – három szupermarketben vásárolták.
A magyar mintákban különösen aggasztó a neonikotinoidok közé tartozó acetamiprid, valamint a fludioxonil jelenléte: az előbbi az agyi fejlődésre toxikus hatásokat mutat, miközben a beporzó rovarokra is veszélyes, az utóbbi pedig egy hormonrendszerbe beavatkozó PFAS-peszticid, az EU legproblémásabb peszticidjeinek listáján szerepel.
Szigorúbb szabályozásra lenne szükség
Simon Gergely, a Pesticide Action Network Europe vegyianyag-szakértője szerint egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élelmiszereken keresztüli peszticid-kitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel, és feltehetően egyes daganatos megbetegedésekkel is.
Hozzátette, hogy az állampolgárok folyamatos kitettségét a különböző mérgező anyagok keverékeinek – legyen szó élelmiszerről, levegőről vagy porról – jelenleg nem veszik figyelembe; ezzel a kulcsfontosságú kérdéssel a szabályozó hatóságoknak foglalkozniuk kell.
