Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy friss kutatás rávilágított, hogy a gluténnek tulajdonított káros reakciók mögött sok esetben a bél-agy kommunikáció, és nem maga az anyag állhat.
A gluténérzékenység sajnos egyre több ember életét keseríti meg. Az ételallergia kisebb, vagy akár nagyobb mértékben képes befolyásolni a mindennapokat, éppen ezért a tudósok igyekeznek minél jobban megismerni ezt a betegséget. Egy új tudományos áttekintés rávilágított arra, hogy amit sokan gluténérzékenységnek gondolnak, valójában nem feltétlenül a glutén okozta probléma.
Nem mindig a glutén a hibás a kutatás szerint
A University of Melbourne kutatócsoportja azt vizsgálta, miért tapasztalnak emésztési panaszokat olyan emberek, akik nem cöliákiások – tehát nincs autoimmun gluténbetegségük.
Arra jutottak, hogy sok esetben a tüneteket nem maga a glutén váltja ki, hanem az úgynevezett bél‑agy tengely (azaz a bélrendszer és az agy közötti kommunikáció) működésének bonyolult kölcsönhatásai.
A vizsgálat feltárta, hogy gyakran nem a glutén az elsődleges inger, hanem fermentálódó szénhidrátok – az ún. FODMAP‑ok (ezek olyan rövid láncú cukorféleségek, amelyek a vastagbélben erjednek) –, vagy más búzafehérjék, de szerepet játszhatnak a pszichológiai tényezők is.
Az emberek elvárásai és korábbi étkezési tapasztalatai ugyanis erősen befolyásolhatják, hogyan reagálnak.
Kiemelten érdekes, hogy kontrollált vizsgálatokban a legtöbb esetben a gluténra adott válasz nem különbözött attól, amit a placebo váltott ki. Ez azt jelenti, hogy sok tünetet nem a glutén, hanem a bél-agy kommunikáció okoz.
Különösen azoknál, akik irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvednek – tehát akinek eleve fennáll a bél‑agy tengely zavara –, a reakció a gluténra, a búzára és a placebóra nagyon hasonló lehet.
Ez arra utal, hogy a nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) nem feltétlenül önálló betegség, hanem inkább egy összetett, a bél és az agy közötti kommunikációra épülő állapot.
Hazai helyzet
Magyarországon a gluténérzékenység – különösen a cöliákia – becsült előfordulása az európai átlaghoz hasonló, a lakosság körülbelül 1–2 százalékát érinti.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából 100 000–200 000 fő él olyan autoimmun betegséggel, amely csak gluténmentes diétával tartható kordában. Ugyanakkor a diagnosztizáltság aránya alacsony: az érintettek közül sokan nem is tudnak a betegségükről.
Ez a helyzet komoly terhet jelent a betegek számára. A gluténmentes élelmiszerek ára jóval magasabb lehet, ráadásul a hagyományos magyar étrendben – ahol a kenyér és más pékáruk központi szerepet tökltenek be – nehéz alternatívákat találni.
Ezen túlmenően az egész életre szóló szigorú diéta pszichés megterhelést is jelenthet: folyamatos odafigyelést igényel az ételek összetevőinek ellenőrzése, társas helyzetekben pedig kirekesztettség vagy bizonytalanság érzése is felmerülhet. Az aluldiagnosztizáltság tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen a kezeletlen cöliákia hosszú távon komoly egészségügyi szövődményeket okozhat.
Ha számodra is egyre nehezebb eligazodni az élelmiszerek tiltólistás rengetegében, ez a cikk segíthet abban, hogy hogyan tudod kiegyensúlyozottan táplálni a gyerekeidet.
