Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az, hogy este hat után már nem eszünk semmit, hogy étkezésünknek a nap folyamán egy “időablakot” biztosítunk, nagyon népszerű diéta forma. Azonban az anyagcsere folyamatokat nem befolyásolja, bármennyire is szeretnénk.
Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, mikor. A közösségi médiában, életmódmagazinokban és beszélgetésekben gyakran felmerül az az elképzelés, hogy ha az étkezéseket egy szűkebb időablakra korlátozzuk, az önmagában javíthatja az egészséget. Ez a gondolat sokak számára vonzó, hiszen nem az adagok csökkentésére, hanem az időzítés átalakítására helyezi a hangsúlyt. A kérdés azonban az, hogy valóban történik-e érdemi változás a szervezetben pusztán attól, hogy ugyanannyit eszünk, csak máskor.
Népszerű fogyókúra, kevés siker
Egy friss tudományos vizsgálat ezt a kérdést járta körül, mégpedig szigorúan ellenőrzött körülmények között - írja a ScienceDaily.
A kutatásban túlsúllyal élő felnőttek vettek részt, akik két különböző étkezési rendet próbáltak ki. Mindkét esetben naponta ugyanannyi energiát, vagyis kalóriát vittek be, és az elfogyasztott ételek összetétele is azonos volt. A különbség kizárólag az étkezések időpontjában jelent meg. Az egyik időszakban a nap korábbi részében ettek, a másikban inkább a délutáni és esti órákra tolódott az evés. Az ilyen vizsgálatot izokalóriásnak nevezik, ami azt jelenti, hogy az energiamennyiség szándékosan változatlan marad, így pontosabban megfigyelhető az időzítés hatása.
A kutatók több olyan élettani folyamatot figyeltek, amelyek az anyagcserével és a hosszú távú egészséggel állnak kapcsolatban.
Vizsgálták például az inzulinérzékenységet, vagyis azt, mennyire hatékonyan képes a szervezet a vércukorszintet szabályozni. Az inzulin egy hormon, amely segít a cukrot a vérből a sejtekbe juttatni, és ha a sejtek kevésbé reagálnak rá, az hosszabb távon cukorbetegséghez vezethet. Emellett figyelték a vérzsírok szintjét és bizonyos gyulladásos jelzőanyagokat is, amelyek a szív- és érrendszeri kockázatot mutatják meg.
Az eredmények azt mutatták, hogy rövid távon, változatlan kalóriabevitel mellett, az étkezési időablak eltolása nem járt számottevő javulással ezekben a mutatókban.
Másképp fogalmazva, önmagában az, hogy az evés egy nyolcórás sávra szorult, nem hozott látványos anyagcsere-előnyt, ha közben a bevitt energia mennyisége nem csökkent. Ez fontos megfigyelés, mert rávilágít arra, hogy a sokat emlegetett időszakos böjt nem feltétlenül működik minden helyzetben ugyanúgy.
Van hatása az étkezés eltolásának
A vizsgálat ugyanakkor egy másik érdekes jelenségre is rámutatott. Az étkezések időpontjának megváltoztatása
hatással volt a résztvevők belső biológiai órájára, amelyet cirkadián ritmusnak nevezünk.
Ez a belső időzítő szabályozza többek között az alvás-ébrenlét váltakozását, a hormontermelést és az emésztés ritmusát.
Amikor az étkezések későbbre tolódtak, sok résztvevőnél az alvási szokások is elcsúsztak, később feküdtek le és később ébredtek. Ez arra utal, hogy az evés ideje is jelzésként szolgál a szervezet számára, és képes finoman átállítani a napi ritmust.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, mire érdemes figyelni a kilók helyett a fogyókúra során.
