Nitrogénba fagyasztva várják a gyógyulást: 3 éves gyermek a legfiatalabb

Olvasási idő kb. 3 perc

Mit tennél, ha az orvostudomány nem lenne képes megmenteni egy szerettedet, de azt ígérnék, a fagyasztás révén kicselezheted a halált, és még pénzed is lenne rá?

A krionika, azaz a szervezetek igen alacsony hőmérsékleten történő lefagyasztása révén a testek megőrizhetők, amikor a mában már nem tudnak segíteni rajtuk – abban a reményben, hogy a jövőnek lesz valamiféle megoldása állapotukra. Jól hangzik, ugye? Sajnos valószínűbb, hogy a dolog szimpla lehúzás.

A halál után megoldás lenne a fagyasztás?

Ez inkább sci-fi, mint a halál utáni fagyasztás valósága
Fotó: Donald Iain Smith / Getty Images Hungary

Ez maga a megtestesült sci-fi, mondhatnád, és vannak is szakemberek, akik egyetértenek veled. Ennek ellenére az Alcor Life Extension Foundation szigorúan őrzött amerikai intézményében 201 ember és több mint 100 házi kedvenc is azt várja, hogy bajára varázsütésre megszülessen a gyógyír, ők pedig kiszabadulhassanak azokból a tartályokból, ahol életük folytatására várnak.

Az arizonai létesítményben folyékony nitrogénben tárolják a testeket: a legfiatalabb közülük egy thaiföldi kislányé, aki alig háromévesen került a tartályba. Agydaganatát nem tudták meggyógyítani, minden létező kezelési lehetőséget kimerítettek: ekkor jött az Alcor és a krionika módszere.

Mínusz 110 fokon várakoznak

A létesítménybe kerülő testeket nem egyszerűen lefagyasztják: érkezésüket követően először jeges fürdőbe helyezik őket, közben pedig gépek gondoskodnak arról, hogy vérkeringésük ne álljon le, illetve különböző gyógyszereket is testükbe juttatnak. Ezek azt is megakadályozzák Max More, az Alcor emeritus elnöke szerint, hogy esetleg egy véletlennek köszönhetően eszméletüket visszanyerjék páciensei – és így tudják megakadályozni a vérrögösödést is.

Végül a testeket mínusz 110 fokra hűtik le: 

More szerint ekkor a testben semmi nem történik, és tulajdonképpen mindegy, hogy egy nap vagy száz év múlva olvasztják fel az embereket, ugyanolyan állapotban lesznek.

De ettől még halottak

A reménykedő hozzátartozók számára ez talán nyújthat némi reménysugarat, de az az igazság, hogy akiket az Alcor lefagyaszt, azok egyébként saját bevallásuk szerint is holtak. Honlapjukon maguk is feltüntetik, hogy csak halottak testei kerülhetnek hozzájuk, ugyanakkor őket ez a „címke” nem zavarja, mert azt gondolják, hogy a jövőben az általuk kezeltek még visszahozhatók lesznek az életbe – és szerintük nem is szenved károsodást az agy attól sem, ha hosszasan oxigén nélkül van.

A jogi halott státuszból fakadóan az elhunytaknak vagy örököseiknek az Alcorra kell hagyományozniuk a holttesteket: ahogyan az alapítvány oldalán írja, ők azért vihetik el a kórházból a testeket, mert nekik adományozták azokat. Közben ugyanakkor úgy is fogalmaznak,

ez sokkal jobban hangzik annál, mint ha azt mondanák: azért viszik őket magukkal, mert a kórházban nem értik meg, hogy ők voltaképpen még nem halottak,

ők meg az Alcornál inkább kivárják, amíg okosabb doktorok segíteni tudnak a betegeken. Persze száz százalékban nem zárhatjuk ki, hogy az alcorosoknál van az igazság, de azért kissé lehúzásszagúvá teszi ez a passzus tevékenységüket.

Botrány: csavarkulccsal ütögették a levágott fejet

Jerry Lemler orvosigazgató 2002-ben tagadta, hogy csavarkulccsal csépelték volna egy halott levágott fejét
Fotó: Jeff Topping / Getty Images Hungary

Mindennek ellenére 1972 óta működnek, igaz, nem teljesen botránymentesen. Egy korábbi alkalmazottjuk botránykönyvében arról írt, hogy Ted Williams baseballsztár testét, akit egy állítólag általa aláírt, szalvétán olvasható feljegyzés alapján fagyasztottak le, közel sem méltó módon kezelték az Alcornál. Az egy dolog, hogy a beérkezett testről állítása szerint leválasztották a fejét, de annál bizarrabb jelenetet már el sem tudtunk képzelni, amit az ESPN cikke a könyvből kiemelt.

E szerint a fejet egy tonhalas dobozra támasztva tárolták, majd egy csavarkulccsal próbálták meg leütni róla a dobozt. Elsőre nem sikerült a manőver, hanem a halott Williams fejét találták el, majd másodikra aztán a dobozt. Az Alcor természetesen már akkor is tagadta az egészet, akárcsak azt is, hogy DNS-mintákat vesztettek volna el tőle.

Jó sok pénzt kaszálnak

A több százezres életbiztosításból fedezett fagyasztott második életből eddig természetesen még senkit nem hívtak elő: ennek finanszírozásához egy minél teljesebb körű életbiztosítást ajánlanak, melynek havi költsége akár 300 ezer forintnak megfelelő összeg is lehet, valamint egy szerényebb havi tagdíjat, ez csak legfeljebb 40 ezer forintnyi dollárra rúghat. A meglehetősen gyanúsan működő alapítvány, a légvárakra épített ígéretek és a fura sztorik ellenére azért vannak, akik bizalmat szavaznak nekik, miközben a cég éppen vezérigazgatót keres weboldalán. Ha tuti biznisznek tűnik, és megfelelő a végzettséged, te is jelentkezhetsz: igaz, ehhez is kell, hogy tagsági díjat fizess…

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.