A betegek memóriája a szívük leállása után is működött: erre emlékeztek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy egészen különleges kutatás eredményei láttak most napvilágot, amelyből egyértelműen kiderül: a szívmegállás után is lehetnek emlékeink. De hogy mégis hogyan és miből következtettek erre a tudósok, arra a magyarázat sem hétköznapi.

A Resuscitation című folyóiratban publikálták azt a kutatást, amely új megvilágításba helyezte a testünk különleges működését. Olyannyira, hogy a tudósok ezúttal arra jöttek rá, hogy halálunk után is lehetnek emlékeink.

Halálközeli élmények

Noha megannyi halálközeli élménnyel rendelkező túlélő számolt már be a halálhoz kapcsolódó valamilyen fajta tudatosságról, például arról, hogy kívülről látták magukat, vagy épp tisztán értékelték a kapcsolataikat, esetleg elmúlt minden fájdalmuk és szorongásuk, az új tanulmány még ennél is többre jutott. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a halálélmények különböznek a hallucinációktól, a téveszméktől, az illúzióktól, az álmoktól vagy az újraélesztés által kiváltott tudatosságtól.

A vizsgálat az agy különleges működéséről adott információt
Fotó: Maryna Ievdokimova / Getty Images Hungary

Szívmegállás utáni emlékek

A NYU Grossman School of Medicine kutatói által vezetett, 25, főként amerikai és brit kórházzal együttműködve végzett vizsgálatban a szívmegállás néhány túlélője ugyanis olyan világos halálélményeket írt le, amelyek akkor történtek, amikor látszólag eszméletlenek voltak.

Az azonnali kezelés ellenére a vizsgált, a kórházban újraélesztett 567 beteg kevesebb mint 10 százaléka épült fel annyira, hogy hazamehetett.

A túlélő betegek közül 11-en úgy nyilatkoztak, hogy tudták, hogy újraélesztik őket, hatan pedig halálközeli élményről számoltak be. 

Aktivitás hosszú percek múlva is

A tanulmányt vezető dr. Sam Parnia kutató szerint bár sokáig úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perccel azután szenved maradandó károsodást, hogy a szív leállítja az oxigénellátását, ezúttal viszont arra derült fény, hogy az agy az újraélesztés után még sokáig, akár egy órán át is mutathat aktivitást.
„Ez az első nagy tanulmány, amely kimutatta, hogy ezek a visszaemlékezések és agyhullámváltozások az úgynevezett halálközeli élmények univerzális, közös elemeinek jelei lehetnek” – mondta a szakértő.

Út az emberi tudat mélyére

A kutatók szerint ezek a tapasztalatok bepillantást engednek az emberi tudat egy valós, de kevéssé ismert dimenziójába, amely a halállal feltárul. Az eredmények a szív újraindítása vagy az agysérülések megelőzése új módjainak kidolgozásában is iránymutatást adhatnak, és hatással lehetnek az emberi tudatra is.

Az új kutatás rávilágított arra, hogy a szívmegállás után is van agyi aktivitás
Fotó: Motortion / Getty Images Hungary

További vizsgálatok jönnek

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi kutatások nem bizonyították és nem is cáfolták a betegek halálhoz kapcsolódó élményeinek és állításainak valóságát vagy jelentését. Szerintük a halállal kapcsolatos felidézett élmény további empirikus vizsgálatot érdemel, és olyan tanulmányok elvégzését tervezik, amelyek pontosabban meghatározzák a klinikai tudat biomarkereit, és amelyek figyelemmel kísérik a szívmegállást követő újraélesztés hosszú távú pszichológiai hatásait.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Lájfhekk

Így tilos eltávolítani a kullancsot: tanuld meg a helyes módszert!

A kullancs helyes eltávolítása fontos, a helytelen módszerek ugyanis növelhetik a fertőzés kockázatát. Az állatot nem szabad leönteni semmivel, megégetni sem jó ötlet. Megfelelő eszközzel vagy végső esetben körömmel kell megfogni a bőrhöz lehető legközelebb, és egyenes, felfelé irányuló, határozott mozdulattal el kell távolítani. A rángatás, kapkodás vagy a várakozás problémát okozhat.

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.