A betegek memóriája a szívük leállása után is működött: erre emlékeztek

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy egészen különleges kutatás eredményei láttak most napvilágot, amelyből egyértelműen kiderül: a szívmegállás után is lehetnek emlékeink. De hogy mégis hogyan és miből következtettek erre a tudósok, arra a magyarázat sem hétköznapi.

A Resuscitation című folyóiratban publikálták azt a kutatást, amely új megvilágításba helyezte a testünk különleges működését. Olyannyira, hogy a tudósok ezúttal arra jöttek rá, hogy halálunk után is lehetnek emlékeink.

Halálközeli élmények

Noha megannyi halálközeli élménnyel rendelkező túlélő számolt már be a halálhoz kapcsolódó valamilyen fajta tudatosságról, például arról, hogy kívülről látták magukat, vagy épp tisztán értékelték a kapcsolataikat, esetleg elmúlt minden fájdalmuk és szorongásuk, az új tanulmány még ennél is többre jutott. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a halálélmények különböznek a hallucinációktól, a téveszméktől, az illúzióktól, az álmoktól vagy az újraélesztés által kiváltott tudatosságtól.

A vizsgálat az agy különleges működéséről adott információt
Fotó: Maryna Ievdokimova / Getty Images Hungary

Szívmegállás utáni emlékek

A NYU Grossman School of Medicine kutatói által vezetett, 25, főként amerikai és brit kórházzal együttműködve végzett vizsgálatban a szívmegállás néhány túlélője ugyanis olyan világos halálélményeket írt le, amelyek akkor történtek, amikor látszólag eszméletlenek voltak.

Az azonnali kezelés ellenére a vizsgált, a kórházban újraélesztett 567 beteg kevesebb mint 10 százaléka épült fel annyira, hogy hazamehetett.

A túlélő betegek közül 11-en úgy nyilatkoztak, hogy tudták, hogy újraélesztik őket, hatan pedig halálközeli élményről számoltak be. 

Aktivitás hosszú percek múlva is

A tanulmányt vezető dr. Sam Parnia kutató szerint bár sokáig úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perccel azután szenved maradandó károsodást, hogy a szív leállítja az oxigénellátását, ezúttal viszont arra derült fény, hogy az agy az újraélesztés után még sokáig, akár egy órán át is mutathat aktivitást.
„Ez az első nagy tanulmány, amely kimutatta, hogy ezek a visszaemlékezések és agyhullámváltozások az úgynevezett halálközeli élmények univerzális, közös elemeinek jelei lehetnek” – mondta a szakértő.

Út az emberi tudat mélyére

A kutatók szerint ezek a tapasztalatok bepillantást engednek az emberi tudat egy valós, de kevéssé ismert dimenziójába, amely a halállal feltárul. Az eredmények a szív újraindítása vagy az agysérülések megelőzése új módjainak kidolgozásában is iránymutatást adhatnak, és hatással lehetnek az emberi tudatra is.

Az új kutatás rávilágított arra, hogy a szívmegállás után is van agyi aktivitás
Fotó: Motortion / Getty Images Hungary

További vizsgálatok jönnek

A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi kutatások nem bizonyították és nem is cáfolták a betegek halálhoz kapcsolódó élményeinek és állításainak valóságát vagy jelentését. Szerintük a halállal kapcsolatos felidézett élmény további empirikus vizsgálatot érdemel, és olyan tanulmányok elvégzését tervezik, amelyek pontosabban meghatározzák a klinikai tudat biomarkereit, és amelyek figyelemmel kísérik a szívmegállást követő újraélesztés hosszú távú pszichológiai hatásait.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?