Testednek ezen a pontján soha nem érzel izomlázat: 25 furcsa csoda az emberi szervezetről

Olvasási idő kb. 3 perc

Tudod, melyik testrészed nő egész életeden át? Ha nem, olvasd el összeállításunkat az emberi test furcsaságairól!

Kevés összetettebb, érzékenyebb és csodálatosabb rendszer létezik, mint az emberi test: még ha úgy is hiszed, jól ismered, akkor is tartogathat számodra meglepetéseket ez a különleges rendszer. Összegyűjtöttük 25 kedvenc tényünket, hogy neked is megmutassuk, milyen lélegzetelállító mutatványokat hajt végre napról napra, évről évre szervezetünk!

A csodálatos csontok furcsaságai

  1. Felnőttként közel százzal kevesebb csontod van, mint amennyi születésedkor volt. Az újszülöttek testében nagyjából 300 apró csontocska van, de ezek egy része összeolvad növekedés közben, így végül, amikor felnőtté válnak, 206 csontjuk lesz.
  2. Ha már csontok: azok fele csuklóidban, bokáidban, láb- és kézfejeidben található meg!
  3. A fogak is csontoknak számítanak, de ezeket mégsem számítjuk csontjaink közé.
  4. Ha súlyra vetített erejüket vesszük figyelembe, akkor a csontok bizony az acélnál is erősebbek. Egy matchboxautó méretének megfelelő csont több mint 8000 kilónyi súlyt lenne képes megtartani!
  5. A legnagyobb csont a combcsont, míg a legkisebb az úgynevezett kengyelcsont, mely a füledben található meg.
Az emberi test furcsasága: csecsemőként még több a csontod, mint felnőttként
Fotó: Vera Livchak / Getty Images Hungary

Az emberi test egy apró gyár

  1.  96 ezer-160 ezer kilométernyi érhálózat fut a testedben. Nem, nem te olvastad rosszul, és nem is mi számoltuk el magunkat. Ez valóban rengeteg.
  2. Testedben másodpercenként 25 millió új sejt keletkezik. Eszerint 15 másodperc alatt több új sejtet gyártottál, mint ahány ember az Egyesült Államokban él…
  3. A gyár egyik fő működtetője a víz: tested hatvan százaléka ebből áll.
  4. Az oxigén fontossága sem tagadható: leginkább az agyunknak kell. Annak dacára, hogy testtömegünk mintegy 2 százalékát teszi csak ki, az oxigén 20 százalékára az agynak van szüksége.
  5. Az egyik legkeményebben dolgozó izom pedig a nyelvé: beszéd, étkezés, ivás során is komoly feladatai vannak.

Nem minden furcsa tény gusztusos

  1. A fülzsír tulajdonképpen a fül verejtéke.
  2. 40 ezer liter nyálat termelünk életünk során.
  3. Orrodban naponta egy pohárnyi váladék keletkezik – persze, ha éppen egészséges vagy. Ha nem, akkor sokkal több…
  4.  Ha összegyűjtenénk vizeletünket, akkor havonta egy kádnyi mennyiséggel szembesülnénk.
  5. A szellentésekkel pedig napi szinten lehetne egy léggömböt megtölteni.

Számok szerint

  1.  Reggel egy centiméterrel magasabb vagy, mint lefekvésnél.
  2. Percenként átlagosan hússzor pislogsz.
  3. Ha megéred a hetvenéves kort, elmondhatod, hogy szíved 2,5 milliárd alkalommal vert életed során.
  4. Testeden 2,5 millió izzadságpórus van.
  5. Percenként 30 ezer elhalt sejttől szabadul meg testünk.
Szíved mérete öklömnyi
Fotó: krisanapong detraphiphat / Getty Images Hungary

Szerveink csodái

  1. Szívünk az egyetlen olyan testrész, melyben nem tudunk izomlázat érezni.
  2. Fülünk pedig az egyetlen olyan testrész, amely életünk végéig nő!
  3. 8 ezer ízlelőbimbó segít bennünket az ételek élvezetében, melyek mindegyike 100 sejtből áll.
  4. Szánkban több baktérium éldegélhet, mint ahány ember a Földön.
  5. Szíved mérete nagyjából akkora, mint az öklödé.

 

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.